Megjött a No.1?

A napokban mutatták be a Sony A1 vázat. Akik a fotós világban forgolódnak, azok már minden bizonnyal ismerik a specifikációk sorát. Első ránézésre a számok alapján talán nem tűnnek fel azok a mérnöki finomságok, amit ebbe a vázba beépítettek. Hogy teljesen őszinte legyek, amikor megláttam a bejelentés után az A1-et, és főleg az árát, csak legyintettem. Azt gondoltam, hogy megint egy váz, ami videóra van kihegyezve. Mindezt a következtetés levontam abból, hogy a váz az EOS R5-höz hasonlóan szintén tud 8K videókat gyártani. Szégyenteljes ez a hozzáállásom kérem, és ezennel bocsánatot is kérek. Ez a váz fotósok kezébe termett, ami tud olyan videós megoldásokat is, amit más, fotózásra szánt váz nem feltétlen tud. Ez az A1 egy mindenes.

Nem fogom végig venni a fő specifikációkat, de pár dologra próbálok rámutatni, hogy mitől olyan fantasztikus ez a gép. Nézzük elsőnek a szenzort, ami egy 50Mp-es full frame érzékelő lett. Teljesen új fejlesztés. Tudom, mindig ezt mondja minden gyártó, amikor bemutat egy új cuccot. De ez valóban más, mint más. Egyrészt a szenzor mögé került közvetlen a puffermemória, aminek hála sokkal gyorsabb lett a kiolvasási sebesség. Mennyivel gyorsabb? Mivel a váz az új szenzor mellé két új processzort is kapott, ezeknek hála 8-szor gyorsabb képfeldolgozásra képes, mint a korábbi vázak. Ez azért nagyon nem mindegy, különösen ha azt vesszük, hogy már az A9 széria sem volt éppen lassú.

A szenzor tekintetében van még egy olyan dolog, ami nagyon tetszik nekem. Amikor pixelekről beszélünk és a gyártók dobálóznak az egyre nagyobb számokkal, én mindig húzom a számat. Mert azonos szenzorméretre zsúfolnak be akár dupla mennyiségű pixelt, amivel kapcsolatban én nem vagyok meggyőződve arról, hogy pozitív dolog lenne. Több pixel azonos nagyságrendű helyen, egyben több kisebb pixelt is jelent. Na, de az A1 esetében nem feltétlenül. A szenzor kialakításának köszönhetően ugyanis az információ kiolvasására használt huzalozás közvetlen a pixelek mögött kapott helyett, amivel a pixelek között helyet tudtak spórolni. A felszabadult hely lehetővé tette, hogy nagyobb méretű pixelek kerüljenek a szenzorra. Ez egyrészt azt is jelenti, hogy több fényt képesek befogadni ami miatt a zajosodás alacsonyabban tartható. Másrészt dinamika átfogásban sem semmi amit ez a gép tud, ugyanis 15 fényértéknyi.

Rengeteg funkciót lehetne még felsorolni amik kivételesen nem kényelmi funkciók, hanem olyan tulajdonságok, amik a fotós munkáját segítik. Időnként amikor fotós baráti körben előkerül egy egy váz megvitatása, vannak közöttünk olyanok, akik teljesen oda vannak egy új, a fotós kényelmét szolgáló tulajdonságért. Nyilván ez fotós területtől is függ, hogy kinek milyen prioritásai vannak. Elhiszem, hogy egy olyan fotós, aki esküvőkön melózik, annak nagy segítséget jelentenek ezek a dolgok, mert akár 12 óra munka után sem fordul ki a váz a kezéből. De bizony vagyunk úgy egy páran akik például a még jobb színvisszaadását fejlesztenék inkább egy egy váznak, ami inkább hasznos, mint kényelmes. Az A1 mérnökei ezen a téren is szorgoskodtak, ugyanis ez a váz a Bionz XR processzorral a színhű leképezést igyekszik elérni. Ebben nagy segítség az a két szenzor, ami az automatikus fehéregyensúly pontos számítását hivatott támogatni. Ez a két szenzor ugyanis nem csak a látható, de az infravörös tartományban is dolgozik.

A végén pedig egy olyan tulajdonságot szeretnék megemlíteni, ami személyes kedvencem lett. Ez pedig az elektronikus zár és az, amit a vakuszinkron terén elértek a mérnökök. Akinek olyan váza van, ami rendelkezik elektronikus zárral, az pontosan tudja, hogy nem lehet mellette vakut használni. Ez nagy szívfájdalmam volt mindig is. Kellett volna a csendes mód, ami igazán csendes csak elektronikus zárral lesz, de a vaku használata felejtős volt. Eddig kérem! Mert az A1 1/200 vakuszinkronig képes elektronikus zár használata mellett a vakut is kioldani. Sőt, tovább megyek. Ha mechanikus zárat használunk, akkor 1/400 vakuszinkron idővel is dolgozhatunk. Persze, tudom HSS. Nem, ezt HSS nélkül is tudja. Személy szerint én nem szeretem a HSS-t, mert szinte felére csökkenti a vaku teljesítményét. Ennek kiküszöbölésére használtam pár éve egy APS-C szenzoros kompakt gépet ilyen esetekben, mert a kompakt fényképezőgépekben központi zár van és azzal simán hozható volt HSS nélkül is az 1/1000 vakuszinkron idő. Egy kompakt masina felhasználási lehetőségei jóval korlátozottabbak, így én kifejezetten örvendetesnek tartom, hogy az új Sony vázban erre is fordítottak figyelmet. Arról nem is beszélve, hogy sok bérelhető stúdióban olyan vakuk dolgoznak, amik nem támogatják a HSS-s funkciót. Így elvileg egy alap manuális vakuval is működni fog az 1/400-as vakuszinkron idő.

Közel 2.800.000 Ft. Nos, igen. Ha valami, akkor ez valóban nem olcsó. Már láttam több oldat is, ahol elkezdték összehasonlítani más vázakkal. Csak kérdem én, hogy minek? Van értelme összevetni egy középformátummal vagy más frissnek számító full frame vázzal? A Sony A1-nél pontosan látszik, hogy nem az volt a lényeg, hogy 100Mp-es legyen a szenzor vagy hogy csináljanak egy még kisebb vázat, mint az eddigiek. Egy mindenes igáslovat akartak azok számára, akik olyan szinten foglalkoznak a fotográfiával, hogy komoly bevételeik származnak belőle és akiknél már bizony fontosak ezek az új fejlesztések. A precíziós munkaeszköznek ára van és ehhez nem kell fotósnak lenni, hogy tudjuk. Véleményem szerint a Sony most rendesen maga mögé kényszerítette a többi gyártót. Szükség is volt erre, mert az az előny, ami miatt sokan pártoltak át más rendszerekről a Sony-hoz, kissé megkopni látszott. Azok számára sem rossz hír ez a sok új fejlesztés, akik most nem engedhetik meg maguknak ezt a vázat. Tudjuk, hogy idővel szépen lassan az alsóbb szegmensek is megkapnak pár morzsát a csúcsgépek funkcióiból.

Roszberger Bandi