INFRAVÖRÖS FÉNYKÉPEZÉS, KÜLSŐ IR ÁTERESZTŐ SZŰRŐVEL

Az IR fotózás témájában volt már szó az alapokról, különböző stílusokról, fizikáról, de érintettük már az analóg megoldásokat is. Térjünk rá a digitális technikára, ezen belül is egy olcsóbb megoldásra.

Talán a legköltséghatékonyabb technikai lehetőség az infravörös fényképezésre a digitális fényképezőgép plusz külső IR áteresztő szűrő alkalmazása. Ez a verzió különösen azok számára lehet érdekes, akik bár szívesen kipróbálnák infravörösben is magukat, valamennyit még költeni is hajlandók lennének rá, de egyenlőre ennyivel meg is elégszenek. Cserébe viszont elfogadják, hogy így a képek minőségével, a komforttal és az idejükkel kell majd az ellenértéket megfizetniük és ezekben akár komolyabb lemondásokat is felvállalni lesznek hajlandók. Ha ők ezzel tisztában vannak és mindezt elfogadják, akkor fel a szűrőt az optikára és máris kezdhetik készíteni az infravörös tartományokban levilágított képeiket.

Az extra szűrőkkel dolgozó fotósoknak mindenképpen szükségük lesz legalább egy, de lehet, hogy több külső IR áteresztő szűrőre is. Ezekkel a szűrőkkel akadályozzuk meg a látható fények áthaladását az objektíveken, amíg az infravörös tartományok fényei legalább a váz blokkoló szűrőjéig zavartalanul eljuthatnak ez esetben. A vázban a szenzor védelmében egyszerre több blokkoló szűrő kerül a gyártók által beszerelésre. Ezeket a szűrőket hot mirroroknak is szoktuk még becézni. A beszerelt szűrők gyártói adottságaitól is függően az exponálási idő ezzel a technikával akár percekig is eltarthat. Amire így az infravörös fények a szenzorig a pont őket ebben megakadályozni szándékozó akadályokon keresztül kellő mennyiségben eljutnak addigra a bennünk keletkezett benyomás is néha pont olyanná válhat, mintha a további szűrő felhelyezésével már egyenesen a fényképezés hőskoráig katapultáltuk volna magunkat vissza. Ahhoz azonban, hogy egy valamennyire is értékelhető minőségű fotót ezzel a technikával elkészíthessünk, ahhoz olyan záridőkre lesz szükségünk, hogy alkalmanként ez az érzés sem lesz túlzásnak nevezhető.

Hoya R72 szűrővel; Fotó: Shutter Wide Shut 

A külső szűrők ára, a szűrők méretétől és az infravörös szűrés spektrum tartományainak változásai függvényében alakul. A legfőbb technikai különbség a szűrők között, hogy mekkora a szűrőn átengedett fotonméret. Szűrő választásunk mindig a személyes ízlésünk dolga is és így elég változó lesz kinek melyik IR áteresztő szűrő fog egy adott fotóprojekthez leginkább majd megfelelőnek mutatkozni. Egy drágább infravörös áteresztő szűrő nem feltétlenül garantálja a nekünk végül jobban tetszőbb felvételeket. Az IR áteresztő szűrők esetében kimondható, hogy az olcsóbbik néha a jobb ezért érdemes előbb jól megnéznünk mit veszünk és pontosan tájékozódni arról mit is várunk majd el tőlük. A forgalmi ár ezért nem mindig lesz megbízható indikátor a választás elősegítése érdekében. A legelterjedtebb IR áteresztő szűrő típusok az 590, 665, 720, 850, Blue IR NDVI, teljes spektrumú / két spektrumú szűrők. A 750 nanométer szűrés feletti szűrésre alkalmas szűrőket inkább már csak a fekete – fehér infravörös fényképezéshez lehetne ajánlani mint például a Wratten 89B -t. A Hoya és a Wratten szűrőkön kívül fontosabb gyártók még a Heliopan, Cokin, vagy a ZoMei.

A külső szűrő és láthatófényes digitális kamera kombóval a legnagyobb probléma mindig a hot mirrorok okozta hosszú expozíciós idő és az ebből következő kreativitásbeli korlátozottság a témák tekintetében. Nem kis gyakorlattal, rutinnal rendelkező fotósra és egy jó állványra lesz majd szükség, hogy ezekkel az erős szűrőkkel és az így már elég hosszúvá vált záridőkkel valaki még elboldoguljon. Az IR áteresztő szűrő sötét, gyakran szinte fekete, így a szűrő felhelyezése után a gépen keresztül a fotós legtöbbször már semmit sem fog látni és amennyiben egy Liveview a rendelkezésére áll, úgy ezeknek a képeknek az elkészítése során majd csak erre az egyre hagyatkozhat ő is. Ha még ilyen kontroll lehetőségünk sem lenne (vagy az mégsem működne így), akkor szűrő nélkül kell előbb a gépen a beállításainkat elvégezni és majd csak ez után kerülhet fel a szűrő is a lencsénkre. Az infravörös fényképezés fókuszpontja a látható fények fókuszpontjától esetenként szintén eltérő lehet, ezért erre is érdemes ilyenkor figyelemmel lennünk. Vannak olyan fix fókusztávolságú objektívek, amiket infravörös fénytartományokban való fókuszértékkel is ellátták a gyártók. Zoom objektíveknél talán jobbak a fix külső méretekkel rendelkező lencsék, hogy a már beállított fókuszt, a szűrő utóbbi felhelyezésének pillanatában véletlenül se állíthassuk el majd olyan könnyen. 

A csípőről indított, mobilozós pillanatfelvételek az infravörös fénytartományokban biztosan nem lesznek lehetségesek. Minden eszköznek megvan a maga oka, alkalmazási területe és szépsége a fotográfiában. Ezért is jó, hogy ma már ennyi minden lehetőségre alkalmat biztosít a technikai innováció. Az infravörös fotográfia műfaja amúgy is inkább való egy jóval az események bekövetkezése előtt már tervezgetni kedvelő, fejben komponáló és előre felkészülő stratégáknak, mint hirtelen jött hangulati impresszióikat spontán kiélni kedvelő gyorstüzelésű lesifotósoknak, vagy pillanatvadász paparazziknak.

Forrás: https://unsplash.com/@odya_kun

A konkrétan megválasztandó expozíciós idő mindig függvénye tehát a külső IR áteresztő szűrőnek, a kamera érzékelőjének, a hot mirroroknak, a rendelkezésre álló infravörös fény mennyiségének és persze a fényképezőgépünk további beállításainak is. A beállítások közül legfontosabb a napszaknak és a témának megfelelő blendeméret, az aktuális időjárási viszonyoktól is erősen függő fehéregyensúlyi beállítás, illetve az ISO érzékenység helyes kiválasztása. ISO 800 körüli értékről kiindulva érdemes a gépet kezdésnek kalibrálni. Legalább ekkora ISO -ra lesz szükségünk. Déli órákban, napsütéses nyári napokon f/5.6, ISO 800 mellett 10mp -ről indítva keressük meg a megfelelő záridő beállítást a hisztogram segítségével és így már akár ISO 100 -ra is át fogjuk ezeket az értékeinket tudni számolni. Az extra szűrős infravörös fotózásban nem ritka a 30 – 60 másodperces záridő, de akár még 3 perces expozíciók is könnyen előfordulhatnak, akár teljesen felhőtlen és verőfényes gyönyörű déli nappal is. Ez nyilván probléma nélkül lehetséges ha épületeket, egyéb élettelen, vagy statikus tárgyakat szeretne valaki nyugodt körülmények között a túrája során állványról lefényképezni. Infravörös kalandozásaink során használjuk amúgy is bátran és sokkal többet  a hisztogramot mint iránymutatót. Ennek az eszköznek a segítségével határozottan növelni fogjuk a jól sikerült képeink darabszámát. A hisztogram ismerete az infravörösben tehát igazán tanácsos lehet.

Hoya R72 szűrővel; Fotó: Elliot Hook

IR áteresztő szűrőt már relatív kis befektetéssel is be tudunk szerezni. Kezdésnek érdemes egy Hoya R72  beruházásával kezdeni. A Hoya R72 az IR áteresztő szűrők legsokoldalúbban alkalmazható stréber tanulója és ami a legjobb benne, hogy már jóval a 20 ezer forintos összeghatár alatt is kapható. A lencsénk átmérőjének függvényében ez az árarány ugyan változhat, de körülbelül 20000 – 30000 forint körül szokott még a drágábbak esetében is mozogni általában. Egyes régebbi gépeknél előfordulhat az a ritka eset, hogy a képek túlvilágosítása ellen, az IR áteresztő szűrő fölé még egy további ND szűrőre is szükségünk lehet. A jó oldala ennek az IR áteresztő szűrős kezdésnek, hogy a szűrőinket később egy új, vagy modifikált gépen is alkalmazni tudjuk. Fokozatosan, lépcsőről – lépcsőre haladva is képesek lehetünk magunkat így még ezen a területen is majd felépíteni. De a nevezett gépek már a következő fejezetek témái lesznek. 

Szöveg: P.G.

Kiemelt kép: Edwin Martinez

2 thoughts on “INFRAVÖRÖS FÉNYKÉPEZÉS, KÜLSŐ IR ÁTERESZTŐ SZŰRŐVEL

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük