Tippek szentjánosbogarak fotózásához Mayer Miklóstól

Ismét itt az idő, már elindult a szentjánosbogarak idei rajzása!

Még életemben nem fotóztam ezt az eseményt, de 2021. június 28-n egy vezetett séta keretében lehetőségem nyílt rá – gondoltam megosztom veletek a tapasztalataimat.

A fényképezőgép beállítások és képek megtekintése előtt kis bevezető biológiából…

Szentjánosbogarak rajzása – 10 db 6 másodperces expó egy képpé összerakva – Canon 6D, 50mm, F/2.2, ISO 800, 6mp

A szentjánosbogarak éveket töltenek lárva formában, majd kifejlődve mindössze 10 napot élnek, melynek során, nem elítélhető módon, az egyetlen céljuk a szaporodás – még enni se esznek csórikáim! 

A nőstény bogarak röpképtelenek, így a hímekre hárul a feladat, hogy megtalálják őket.

Szerencsénkre mindkét nemű bogár ugyanúgy világít – így a földön is láthatunk mozdulatlan sárga pontokat, és repkedve is.

És most jöjjenek a tapasztalataim a szentjánosbogarak fotózásával kapcsolatban.

Rövid az idő

Az nem világos, hogy miért nem egész éjszaka világítanak… 

De tényleg csak kb. 21:15-kor kapcsolták be a lámpáikat, és utána kb. 45 percet bírják, majd vége a műsornak – tízkor már nem látjuk a sárga fényeket.

Ez annyiból jó, hogy nem a töksötét erdőben kell bóklásznunk, viszont annyiból nem jó, hogy földi háttér még mindig fényes a bogarakhoz képest – ami átvezet a következő tipphez…

Nagyon halványak – okosan a háttérrel

Bár a fényképeken nagyon világosnak tűnnek a szentjánosbogarak, élőben azért inkább hasonlítanak egy fényes sárgászöld csillagra, mintsem egy lámpásra.

Ezen a videón, ami extra magas ISO-val és nagyon tág rekeszen készült, épphogy kivehetők a fények (szerencsére az ember szeme ennél sokkal érzékenyebb):

Szabad szemmel egyáltalán nem baj a halványságuk, de mivel mozognak, fényképeken már sokkal nehezebb megörökíteni, úgy, hogy látványosak is legyenek.

Ha olyan helyen fotózunk, ahol az erdő aljára sok fény jut, akkor a bogarak sárgás fénye nem lesz elég erős a háttérhez képest.

Bár nagyon tetszik ez a kompozíció, a tisztásra eső többletfény miatt a bogarak fénye alig válik el a háttértől – Canon 6D, 50 mm, F/2.2, ISO 800, 10 mp, 4 expó összerakva

Ezért olyan helyen célszerű letenni a gépet, ahol az erdő kifejezetten sűrű, és ezért alig jut be fentről fény.

Ezáltal sokkal jobban kijön a szentjánosbogarak sárgás fénye

Ez a kép később készült, mint a többi, valamint a bokor alatt nagyon sötét volt, ezért magasabb ISO-t és hosszabb záridőt tudtam használni. Canon 6D, 50 mm, ISO 3200, f/2.2, 20 mp

Egy kompozíció + türelem

Ahogy tegnap megfigyeltem, egy adott területen a szentjánosbogarak mindenütt és seholse vannak egyszerre 

Az nem működött, hogy hirtelen felindulásból letettem valahová a gépet, ahol éppen sok bogár repkedett, és csak egyet fotóztam, mert addigra pont kevés lett ott belőlük…

Viszont pár perc után aztán a véletlenszerű mozgásuk által megint többen lettek.

Ezért azt javaslom, hogy válasszunk ki egy olyan kompozíciót, ahol nagyon sötét a talaj menti rész, és itt kezdjünk el folyamatosan, hosszú záridőkkel fotózni.

Szentjánosbogarak mozgása GIF animáción, 6-10 másodperces záridővel fotózva

És a sok képből páran biztos lesz jó sok fénycsík vagy pötty.

Canon 6D, 50mm, F/2.2, ISO 800, 10 mp
Canon 6D, 50mm, F/2.2, ISO 800, 10 mp

Sőt, ezzel a technikával a képeket egyesíteni is tudjuk, hogy a fénycsíkok összeadódjanak.

Szentjánosbogarak rajzása – 10 db 6 másodperces expó egy képpé összerakva – Canon 6D, 50mm, F/2.2, ISO 800

Az utómunka módszer ugyanaz, mint ahogy ebben a tűzijátékos videómban csinálom (4:50-től):

Javasolt beállítások szentjánosbogarak fotózásához

A folyamat nagyon hasonló a Tejút és csillagok fotózásához, hiszen a bogarak is nagyon halványak, ajánlom, hogy töltsd le a Tejút-fotózásos munkafolyamatomat ide kattintva.

És akkor a beállítások, amiket a szentjánosbogarak fotózásához érdemes használni:

  • RAW formátum
  • Manuál mód
  • ISO 800 – ISO 3200
  • Rekesz: F/2 – F/4
  • Záridő: a háttér világosságának függvényében 5 – 20 másodperc
  • Önkioldó mód, vagy távkioldó használata
  • Manuális fókuszálás, ehhez ajánlom a videómat:

Milyen objektívvel érdemes a szentjánosbogarakat fotózni?

Mindenképpen egy fényerős objektívet javaslok, valahol 50 – 85 mm gyújtótáv környékén.

Szélesebb látószöggel az a baj, hogy a bogarak tőlünk távolabb repkednek, ezért itt túl sok lesz az előtér. És a bogarak egységnyi idő alatt kisebb csíkot húznak, ami szintén a kép ellen dolgozik.

Az extra széles látószög miatt még 10 mp esetén is viszonylag rövid csíkot húznak a bogarak, és távolinak is hatnak – Canon 6D, 14 mm, F/4, ISO 3200, 10 mp

Valamint 50 – 85 mm környékén a nem fókuszban lévő részeken repkedő bogarak által húzott csíkok elmosódnak, ami által megnagyobbodnak, és szebbnek hatnak.

Bár itt a kép távoli része van fókuszban, és az elől lévő bogarak fénye nagyon elmosódott, még így se rossz
Egy másik kép az 50 mm-s optikával, a fókusz a bokor hátsó részén volt – az elmosódó és fókuszba kerülő hosszú fénycsík nagyon jó mélységet ad a képnek

Hasznos linkek

Fotózás alapjai videóim a Youtubeon

Tejútfotózás menete

Bogarmester.hu – vezetett arborétumi séták. Itt a regisztráció gombra kell kattintani, és kiválasztani a helyszínt.

Ezeken a sétákon viszont nem annyira szeretik, ha valaki lemarad a csoporttól, de az ember talán meg tudja a túravezetőkkel beszélni, hogy mit szeretne

Duna-Ipoly Nemzeti Park programjai közt is vannak szentjánosbogár séták

Alcsútdobozi arborétum honlapja – arra számíts, hogy itt nagyon sokan vannak általában.

Szöveg és fotók: Mayer Miklós