Megszállóktól megszállottaknak!

Ha eldobsz egy követ, esélyes, hogy egy régi orosz fényképezőgépet vágjanak hozzád cserébe. A múlt század felszabadító seregének útjai ugyanis Zenitekkel, Fedekkel, Zorkikkal voltak kikövezve. Szinte minden padláson, pincében, kamrában lapul egy alig használt, vagy kevésbé szerencsés példány. Nálunk is állandó vendégek a Leica Szovjet változatai, és azok utódai. Rengeteg változat készült az 5-ös szériáig gyártott közel milliónyi vázból. Lencséket 28-100mm között gyártottak hozzájuk. Péter fiam, aki most ismerkedik a filmes fényképezéssel, ideális alany az első rácsodálkozáshoz. Bár sok ilyen gépet takarított és fotózott már a bolt kínálatához, de a cikk kapcsán alaposabban is megnézte a nálunk fellelhető Fed ketteseket, Zorkikat. A legjobb műszaki állapotú 1940-ben gyártott Feddel elfotóztunk egy tekercs filmet. Alant olvashatjuk a tapasztalatait, illetve, hogy mit tudott meg a Fedek történetéről:

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Külső: változó állapotúak, a darabokban lévőtől a gyári kinézetűig fellelhetőek, de a legtöbb kicsit kopottas (patina az, ha kicsit hunyorítasz… Apa megjegyzése). Ha elképzelünk egy régi Leicát, nagyjából meg is kapjuk a kinézetét.

Műszaki tartalom: A távmérős fókuszállítást imádtam. Nagyon varázslatos tud lenni a gép, élvezhető  a fényképezés vele, még ha 2 perc is elkészíteni egy képet. Amint majd olvashatjuk, a záridők néha pontatlanok. Tükör nélküli, ezért nem rázkódik be exponálásnál, mint egy Zenit,vagy Praktica.

Használat: A gép nem súlyos, ha összecsukható objektívvel használod, akkor egy könnyen hordozható fényképezőgép – mindenhová elviheted. Külső fénymérés szükséges hozzá, így megvan benne a kihívás. Szemüvegeseknek előny: dioptria korrekció! A keresőt tudnám kifogásolni, Egy kicsit modernebb távmérős már egészen másmilyen…

Más gépekhez hasonlítva: Nyilván nem Leica-hoz fogom hasonlítgatni, de a Zenitnél egy magasabb szint, finomabb gépészkedés – igazi fotózás. Azért nem veszi el a küszködős élvezetet, mint a pontos elektronikus, automata japán gépek.

Összességében: Minden kezdő, haladó érdeklődőnek ajánlom. Ha hibás akkor dísznek, de igazából a legtöbbel lehet képet készíteni. Aki a digitális fotózástól akar elszakadni, annak főleg javaslom a kipróbálását, hogy rácsodálkozzon, hogy milyen nehéz is volt régen a fotózás.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Rövid történelem

A Fed volt az első jegyzett orosz filmes fényképezőgép. A Felix Edmundovich Dzerzhinsky-ről elnevezett orosz gyárban (FED – nahát…) eredetileg háborús árvák gyártottak fúrókat. 1932-ben a gyár új igazgatója fejében ötlött fel a gondolat, hogy kezdjék el a német Leica II másolatának gyártását. 1941-ben a Németek a Copyright jogok hiányától feldühödve, és ha már úgy is arra jártak, porig rombolták az üzemet. 1946-tól gyártották a második nagyobb szériáját, a számunkra érdekes Fed 2-t. 

Melyik Fed színezett? A Fed 2 b, c, d változatainál szinte biztosan az összes. A felsorolt kategóriákban nem gyártottak fekete borításút. Tehát ez eredetiségvizsgálat, pipa.

Különbségek a kék, vörös, barna, zöld és a fekete között: a fejlesztések szempontjából annyit mondanék:  a Fed 2 b szériára már szereltek vakuszinkron csatlakozót, ezt a c változaton nem a tetején hanem a testén lehetett megtalálni. A d szériának megváltoztatták a záridő-skáláját 1/30 és 1/500 közé igazítva. Rengeteget variáltak a feliratokkal, borító anyagokkal, mintákkal, gombokkal, és még hamisították is…

Vissza veszem a szót, hogy néhány bolti tapasztalatot is megosszak veletek: Nagyon jól néznek ki ezek a fényképezőgépek. Igazi díszként mutatnak bárhol. A kopott, patinás darabok biztosan láttak már ezt-azt. Gondolj bele, a névadójuk építette fel a korai Szovjet titkosrendőrséget.

A lassú záridők általában pontatlanok. A hátsó redőny lassabb záródása általános. Ez tisztítással, beállítással orvosolható (ennek díja általában a vételár többszöröse). A távmérő ritkán pontos, vertikálisan szinte mindig elcsúszik. Érdemes megnézni, hogy benne van-e a “spulni”, mert nélküle csak polcdísz a gép. A hátlap mintája többször változott, ráadásul levehető, ezért láttunk már felcserélt hátfalakat. A színes variációk ritkábbak, de csak a színük más, zöld, kék, barna, vörös. Szürkét is láttam már, de az utólagos átfestés – hamisítvány. Az eredetik elég sötétek ahhoz, hogy szinte feketének tűnjenek. Az eredeti festés elég trehány, a hátfalat levéve látható, hogy vélhetően maszkolás nélkül fújták a félig összerakott vázakat. Ha sikerül kifogni egy jó állapotban megmaradt Fed 2-est nagy élmény vele a fotózás. Magával ránt a saját múltjába: nem kapkodsz, sokkal több időt szánsz egy képre, átgondolod, mit fogsz csinálni. Fotózás helyett inkább alkotásnak hívnám a folyamatot.


Dísztárgynak sem utolsó, néha csak a tapogatás végett is átrendezem a polcukat… Ha mást nem is, de a Fedeket köszönjük, Iron Felix!

Szöveg és fotók: Mikuska Péter és fia Péter Ádám
Lampersky fotó bizományi

Források:
http://camera-wiki.org/wiki/FED_2
https://en.wikipedia.org/wiki/FED_(camera)
https://tomtiger.home.xs4all.nl/fed2.htmlhttp://ussrphoto.com/forum/topic.asp?TOPIC_ID=2095
https://fedka.com/catalog/product_info.php?products_id=202
https://fedka.com/catalog/index.php?cPath=21&osCsid=98ee03b3beecdc8c1f331806f7f410d9https://en.wikipedia.org/wiki/Felix_Dzerzhinsky

A cikkeben bemutatott Fed fényképezőgépek nem csak a képzelet szüleményei. Ezek a csodaszép vázak valóban léteznek és ha kedvet kaptál arra, hogy milyen lehet egy ilyen gyönyörűséggel fotózni, akkor meg is vásárolhatók a Lampersky fotó bizományiban. Ide kattintva válogathatsz a megannyi fényképezőgép és objektív között.