Optika, de nem vázra, hanem szemre

Fotós körökben sokat foglalkozunk az optikáinkkal. Nagylátó vagy tele, milyen lencsetagok vannak benne, a lencsék, milyen bevonatokat kapnak stb.

Viszont lényegesen kevesebbet foglalkozunk a velünk született optikával, a szemünkkel. Sajnos nekem nagyon rossz a szemem. A szakirodalom szerint látássérült vagyok, de ez mit is takar pontosan és ennek milyen kategóriái vannak?

“Látássérültnek számít az az egyén, akinek a jobbik szemén maximális korrekcióval mért látásteljesítménye az ép látás 0-30%-a, és/vagy látótérszűkülete 20°-os, vagy annál nagyobb (WHO, 1992).

A látássérült embereket meglévő látásuk szerint három csoportba szokás osztani: vakok, aliglátók és gyengénlátók. A klasszikus kategorizálás szerint a vakok azok, akiknek nincs látásmaradványa, az aliglátók a fényt érzékelik, foltokat és esetleg nagy tárgyakat látnak, de vízusuk nem éri el a 0,1-et, a gyengénlátók pedig azok, akiknek vízusa 0,1 és 0,3 között van.” /Forrás: efiportal.hu/

A három kategória alapján én inkább az aliglátók körébe tartozok. Így aztán nem is csoda, hogy szinte szódásszifon vastagságú lencsét cipelek a szemüvegemben. Nagyjából 10 évig megoldást jelentett a lágy kontaktlencse. Sokan szeretik, kényelmes megoldás, a használata kicsi gyakorlással is könnyen elsajátítható. Azt viszont talán kevesebben tudják, hogy bár légáteresztő anyagból készülnek ezek a lencsék, a huzamosabb használat során oxigénhiány léphet fel a szemben, aminek komoly szövődményei lehetnek. Sajnos nálam is fellépett ez a probléma, így a 10 év kontaktlencsézést 10 év szemüveghasználat követte.

Néhány éve egy szokványos szemvizsgálaton voltam, ahol a doktornő felhívta a figyelmemet a Kontaktlaborra. Jelenleg a Mária utcában érhetők el. Érdemes időpontot kérni és türelemmel kivárni mire valaki bekerül a vizsgálatra, mert nagy páciensi körrel bírnak és nem ritkák a csúszások. A vizsgálat napjára érdemes akár szabadságot is kivenni. A Kontaktlabor munkatársai a kemény lencséket preferálják. Elérhető a lágy verzió is, de éppen az oxigénhiány lehetősége miatt, elsősorban kemény lencséket ajánlanak. /Miután a cikket elkészítettem és szakmai szemmel átnézte Sipos Anita az Optic World hálózatvezetője, annyi plusz információt megtudtam tőle, hogy napjainkban a SiHy (szilikonhidrogél) alapanyagnak és a hordási idő széleskörű variációinak  köszönhetően (napi eldobható, kéthetes, hónapos, hordási viselésű kontaktlencsék) nem feltétlenül ez az oxigénhiány okozza a kontaktlencseviselők legnagyobb mértékű lemorzsolódását./

Közel 1.5 évbe telt, hogy megtaláljuk a számomra ideális lencsét. Anyagilag ez nem lenne csekély mértékű, de a Kontaktlaboron keresztül igényelhető állami támogatás is, aminek hála jóval olcsóbban megúszható a dolog. Az én esetemben hiába küzdötték végig olyan odaadóan ezt a 1.5 évet, sajnos a szemem nem tolerálja a kemény lencsét, lágyat pedig már nem szeretnék. Egy egy fotózásra még felteszem a kemény lencsémet, de pár óra használat után begyullad tőle a szemem. A szemüvegem már nagyon leharcolt állapotban van mert nem akartam addig szemüveget csináltatni, amíg a kontaktlencsés procedúra végére nem értünk. Most novemberben eljött az ideje, hogy új szemüveget csináltassak.

Mivel ez nálam 150.000-200-000Ft-os kiadást jelent, így éppen kapóra jöttek a Black Friday akciók. Végig túrtam az ajánlatokat és végül az Optic World-öt választottam. A budakalászi üzletbe kértem időpontot ingyenes szemvizsgálatra. Bevallom őszintén, hogy mindig is féltem ezektől a vizsgálatoktól. Na nem a fájdalom miatt, mert betűket leolvasni egy tábláról nem fájdalmas dolog. Inkább a kiszolgáltatottság érzése kellemetlen és a tudat, hogy évekig olyan lencse kerül a szemüvegembe egy nagy halom pénzért, amit megállapítanak a vizsgálat során. Sajnos volt már arra példa, hogy hiába volt szemvizsgálat, a megállapított lencse nem volt megfelelő mire a keretbe került. Egyszerűen nem láttam vele jól és elment a semmibe 150.000Ft.

Rengeteg múlik a vizsgálatot végző szakértelmén és türelmén mert az esetemben minden apró változtatásnak komoly jelentősége van. Fiszter Bernadett optometrista-kontaktológus és Gróf Mariann végezték a szemvizsgálatomat, a keret kiválasztásában Kovács Ildikó segített. A megannyi segítség ellenére sem volt egyszerű feladat megfelelő szemüveget találni számomra. A dioptria erőssége miatt, ha egy csipetnyi esztétikumot is szeretnénk belopni a kész termékbe, akkor nem mindegy a keret formája, mérete. Sőt, az anyaga sem. A fém keret alig takar valamit a lencse széleiből, így kitűnően látszik majd a vastagsága. A műanyag keret jobb választás számomra, de annak sem mindegy az anyaga. Ha túl lágy és rugalmas, akkor nem biztos, hogy elbírja a lencséket. Ha túl nagy a keret átmérője, akkor vastagabbak lesznek a kivágott lencse szélei. Akik az én korosztályomhoz tartoznak, talán emlékeznek arra, hogy egy időben létezett az úgynevezett SZTK keret. Sokat takart, puritán, minden csicsát mellőző műanyag keretek voltak fillérekért. Szerintem ez lenne a legjobb választás a lencséimhez, viszont ilyen manapság már talán nem is létezik.

Már a vizsgálat is meglepett, mert hiába volt 30 percre korlátozva a vizsgálati idő, velem sokkal többet foglalkoztak. Sétálhattam az eladótérben, hogy ne csak a tábla betűit olvasgassam, hanem kvázi valós körülmények között tesztelhessem az összerakott szemüvegemet, közben végtelen türelemmel és figyelemmel cserélgették a lencséket a keretben, hogy melyikkel látok jobban. Amikor végre összeállt a végleges lencse, akkor kerültem Kovács Ildikóhoz, aki a keretben segített. Amit kiválasztottam keretet, lehetőség volt arra, hogy lemodellezzék számítógépen, hogy a lencsével hogy fog együttműködni és formára milyen lesz. Ekkor jött a feketeleves, hogy az összeállított lencséhez nem igazán fogunk megfelelő keretet találni, de már maga a lencse legyártása is kérdéses.

Újra a vizsgálóban találtam magamat és további legózással sikerült a már valóban végső lencsét kialakítani, aminek a legyártása nem gond. Ehhez viszont újabb kereteket kellett megnéznem és a mostanihoz hasonló kerek profil maradt, műanyag kivitelben. Egy katalógusból lehetett választani a különböző gyártók lencséiből. A jelenlegi szemüvegemben Rodenstock lencsék vannak, amiket egy másik optikai cégnél választottam. Kétszer is csináltattam náluk szemüveget, mindkétszer Rodenstock lencséket kaptam, de annak ellenére, hogy nagyon vigyáztam rájuk, alig két év alatt erőteljesen kopásnak indult a bevonat. Nem voltam igazán elégedett, voltak szemüvegeim, amikben Hoya és Zeiss lencsék voltak és jóval tovább bírták. Itt, az Optic World-ben is van lehetőség Zeiss lencséket választani.

Lépésről lépésre beszéltük át Ildikóval, hogy milyen bevonatok kerüljenek a lencsékre. Azon túl, hogy kap egy extra keményítést, még számos bevonat létezik. A válogatás során szóba került, hogy fotográfus vagyok és rendszeresen dolgozok a Photoshop-al. Erre Ildikó máris jelezte, hogy ebben az esetben a Blue Protect bevonatot ne kérjük a lencsékre, mert az elviheti a színeket kicsit. Ez volt az a pont, amikor elhatároztam, hogy írni fogok a szemüvegválasztásomról. Megkaptam Sipos Anita optometrista-kontaktológus elérhetőségét, aki kitűnő ismerője ezeknek a bevonatoknak. Őt kérdeztem meg ezzel kapcsolatban, és érdekelt az is, hogy szemüvegválasztáshoz milyen tanácsokat tudna adni fotósok, grafikusok számára.

Hogyan válasszanak szemüveget azok akik fotóznak, vagy éppen grafikusok?

Fotózással foglakozóknak és grafikusoknak, és mindenkinek aki “színekkel” dolgozik érdemes arra figyelni, hogy ezt az információt megosszák az optikai szakemberrel, mert így készülhet egy olyan szemüveg, amit aztán majd elégedettséggel tudnak viselni. Fontos, hogy keret választásánál, már “elsőre” kényelmesnek érezzük a választást, mert ha nem, akkor csak a bosszúság táptalaja lesz az örökös keret beállítás miatti látogatás a kedvenc optikánkban. Természetesen minden keretet a szemüveg-viselőnek kényelmes módon adaptálunk, de ne kössünk kompromisszumot, hogy majd jó lesz, és nem is zavar, ha picit csúszkál, stb… A szakemberek segítenek a legideálisabb választásban, legyen szó szemüvegkeretről, szemüveglencséről. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy nem tudunk választani, a rengeteg lehetőség közül, ez nem így lesz. Látszerészek és optometristák figyelnek az egyedi igényekre, megkérdeznek minden finom részletet – érdemes őszintén válaszolni 🙂 – ami  fontos lehet  egy mindennapi viseletre, vagy akár csak alkalmanként  “használt”  (ha például a vásárló elsődlegesen kontaktlencsét visel) tökéletes látásjavító eszköz elkészítéséhez.

Keret választásnál mire érdemes figyelni?  

Keret választásnál az egyik legfontosabb szempont, hogy kényelmes legyen. A megfelelő méret kiválasztásánál, érdemes a szakember véleményére és javaslataira hagyatkozni. A vizsgálati értékek alapján a látszerész – vagy épp az optometrista – tökéletesen tudja, hogy melyik méretű keretben miként lehet elkészíteni a szemüveget oly módon, hogy az esztétikum, és praktikum, ötvözve legyen a kényelmes viselettel és tökéletes látásélménnyel. Ilyen módon elkerülhető, hogy az új szemüveg nem “csúszkál, szorít, nyom, lötyög, leesik, stb…”Szemüvegkeretek az alapanyagok tekintetében, lehetnek műanyag, vagy fém, vagy ezek kombinációja. Választásnál érdemes tudni, hogy van e fémallergia, vagy nincs. Allergia esetén, csakis a műanyag, illetve speciális fém keretek (például titán alapanyagú) jöhetnek szóba. Bár napjainkban a műanyag optikai keretek hódítanak, egyre nagyobb teret nyer újra a klasszikus fémkeret. “Oversize” méreteikkel, egyedi színkombinációkkal igazán különleges választás a divatot követőknek. Műanyag keretekből a színes keretek kerülnek inkább előtérbe, bár az örök divatú feketét, nem tudják “legyűrni”. Minden elismert gyártó a természetes alapanyagokra, könnyű keret adaptálási lehetőség biztosítására és az egyszerű alkatrész cserére koncentrál, megkönnyítve ezáltal az optikusok és a vásárlók mindennapjait. Fontos megemlíteni, – ezen gondolathoz kapcsolva – hogy a szemüvegkeretek beállítását, javítását mindig bízzuk szakemberre, mert avatatlan kezekben, könnyen előfordulhat törés, repedés, ami például a műanyag alapanyagú keretek esetén nem javítható. 

Van-e bármi szerepe a látásban annak, hogy milyen keretet választunk (keret mérete, anyaga /műanyag, fém/)? 

A szemüvegkeret választása a látást – a látásélményt – befolyásolhatja, de kizárólag abból a szempontból, ha a megállapított dioptria értékekhez  és a szakember által javasolt szemüveglencse típushoz nem a megfelelő keretet választottuk. A keret méretére , mint befolyásoló tényezőre kell elsősorban gondolni. A szemüvegkeret alapanyag elenyésző mértékben hat a látásélményre. De azért fontos megemlítenem, hogy egy több éve megszokott keret típusról való áttérés (például megrögzött fémkeretet viselő páciens műanyag keretet választ… vagy akár fordítva) okozhat furcsaságokat az első napokban. De nem a látásélességet, befolyásolja, hanem az érzetet, mivel meg kell szokni, hogy például egy vékonyabb fém keret után, egy markánsabb műanyag kereten “keresztül” szemléljük a világot.

Ha szemüveget választana egy fotós, akkor mire érdemes figyelni? 

Szemüvegválasztáskor, minden esetben célszerű elmondani, hogy milyen körülmények között, milyen távolságra, esetleg olykor extrém testhelyzetben is használjuk e a szemüveget. A szemüveglencse típusok tekintetében, több távolságra a legmegfelelőbb látást egy szemüvegben, a multifokális szemüveglencsék nyújtják. De azt is érdemes figyelembe venni, hogy a dioptria lefutás miatt, például egy fekvő, vagy félfekvő helyzetben (márpedig ilyen tartásban fotózhat egy fotós 🙂 ) nem biztos, hogy épp a megfelelő dioptria értékek kerülnek a “szemünk elé”, és ez okozhat elégedetlenséget – még ha a mindennapokban ez a szemüveglencse a legideálisabb választás, akkor is. Fontos, hogy esetleg színezés választásánál is (legyen az dioptriás napszemüveg lencse, vagy fényre sötétedő típus) kérjük ki a szakember véleményét, hogy úgynevezett “fiziológiás” színezést válasszunk, ami a környezetünkben lévő színeket a legkevésbé “változtatja meg”. A szemüveglencsére kerülő rétegek kiválasztásakor is érdemes a látszerész, vagy az optometrista javaslatára figyelni, mert nagyon széleskörűek a variációs lehetőségek.

Milyen rétegeket érdemes választani és melyek azok a bevonatok, amiket nem tanácsos kérni? 

Fotósoknak és “színekkel” dolgozó vásárlóinknak nem tanácsoljuk az úgynevezett “kékfényszűrővel” ellátott szemüveglencsék viseletét, mert befolyásolja a színek valódiságát. Fontos, hogy a legjobb minőségű tükröződésmentesítő réteggel legyen ellátva a választott szemüveglencse, mert az csökkenti a környezetből érkező zavaró “visszacsillogásokat, tükröződéseket”. A keménylakk réteg – amit karcmentesítőként ismerhetünk – megóvja a szemüveglencséket a kisebb karcoktól, és ellenállóbbá teszi a lencse felületét (azért erős fizikai hatások ellen nem védi meg a szemüveget). Fontos az UV védelem, és az úgynevezett páramentesítő-vízlepergető réteg megléte is. Ez utóbbi egy könnyebb tisztítást, és komfortosabb viselet biztosít változó hőmérsékleti hatások esetén (A fizika törvényeit meghazudtolni nem lehet, tehát a párásodással számolni kell,  azonban sokkal kisebb mértékű a párásodás és  pillanatok alatt eloszlik a szemüveglencsénkről) 

A Blue Protect bevonat miért változtat a színeken és miért felelős ez a bevonat? 

Az úgynevezett kékfényszűrő szemüveglencse rétegek (a nevük gyártónként változhat, Blue Control, Blue Protect, stb) elsősorban a digitális eszközök által és például a LED fény által kibocsátott kék-ibolya fényt  szűri ki. A kék-ibolya fény egyrészről, fontos a test melatonin szintjének megfelelő szabályozásához, amely befolyásolja a cirkadián ritmusunkat (nappal-éjszaka ritmusunkat) és az általános jó közérzetünket.  Másfelől arra is rengeteg bizonyíték áll rendelkezésre, hogy ha hosszú ideig 460 nm alatti, maximum 440 nm-es kék-ibolya fénynek vagyunk kitéve, az hozzájárulhat a retina fotokémiai károsodásához, így idővel növelheti a makula degeneráció kockázatát (ezt „kék fény veszélyként” is ismerjük). Fontos azt is tudni, a túlzott kékfény-terhelés fáradtsághoz vezet, megterheli látószervünket és megtéveszti a szervezet belső óráját, megzavarja azon képességét, mely felismeri a a pihenés idejét. Ezáltal tovább maradunk ébren. De a megfelelő regenerálódás a jó közérzet és az egészség kulcsfontosságú eszköze, emiatt veszélyes a túlzott kék-ibolya fény terhelés. Mivel a kékfényszűrő rétegek a kék-ibolya hullámhosszúság tartományában a “hideg, kék színt” szűrik, emiatt egy ilyen réteggel ellátott szemüveglencsén átnézve azt tapasztaljuk, hogy egy picit “sárgásabbak” a színek. Ez a hatása a lencsének nyugtatólag hat a látószervünkre. Azonban nem előnyös választás egyetlen olyan hivatásnál sem, ahol a színek pontos “meghatározása, alkalmazása”  elengedhetetlen. Például fotózás, grafikusok, színekkel dolgozó tervezők esetében.

Nagyon szépen köszönöm Sipos Anita optometrista-kontaktológusnak és egyben az Optic World hálózatvezetőjének az átfogó válaszokat! Bízom benne, hogy tudtunk segíteni azoknak a fotósoknak, akik nem csak a fényképezőgépükre tesznek lencsét, de a szemük elé is!

Fiszter Bernadettnek, Gróf Mariannak és Kovács Ildikónak külön köszönöm a segítségüket, amit a látásom ügyében végeztek!

Roszberger Bandi