Viltrox 24mm f1.8 és az első benyomások

Nagy öröm számomra, hogy a Viltrox bővíteni kezdte a full frame vázakhoz elérhető objektívek sorát. Manuális objektívből eddig egy 85mm f1.8 és egy 20mm f1.8 volt elérhető, AF-el pedig a 85mm f1.8 amiből rövid idő alatt mindjárt két verzió is kijött, egy első kiadás és annak egy frissített, kicsit áttervezett változata a Mk.II.

Alig, hogy elindult a 2021-es év, a Viltrox máris bejelentette, hogy idén érkezik a 24mm f1.8, 35mm f1.8 és egy 50mm f1.8 objektív. Első körben A Sony full frame vázaira kapjuk meg, de látva, hogy a Viltrox milyen tempóban hódítja meg az egyes bajonetteket, kétségem nincs afelől, hogy hamarosan akár Nikon Z-re is megvásárolhatók lesznek ezek az objektívek.

Az új fix sor első fecskéje a 24mm f1.8, amit pár hete kaptam meg tesztelésre az importőrtől. Még nem volt lehetőségem túl sok helyzetben kipróbálni. Meghívást kaptam a Duna Autó Zrt-től az új Fiat 500e bemutatójára, ahova elvittem magammal és egy, a No1. Barber Saloon-nak végzett munkám során is elkisért. Ezeken túl az utcán bóklászva kattintgattam pár fotót, de talán emlékeztek, hogy amikor a 85mm f1.8 megérkezett, annál is egy hónapokig tartó tesztelésnek vetettem alá, különböző helyzetekben. Szerintem ennél a 24mm f1.8-nál is valami hasonló lesz, de addig is arra gondoltam, hogy megosztom veletek az első benyomásaimat.

Az objektív a Viltrox-tól megszokott egyszerű fehér dobozban érkezett. A doboz tartalmát tekintve ennél az objektívnél is egy full szett lapul benne. Vagyis kapunk napellenzőt és kis tatyót is az objektív mellé. Aki tartott már a kezébe 85mm f1.8-at, annak már ismerős lehet az objektív küllemre. A 24mm-re is azok a tipográfiák kerültek, a tubus oldalán itt is megtalálható a kis piros táblácska.

A tubus teljesen fémből van, ahogyan a bajonett is és a 85mm f1.8-hoz hasonlóan ennél is jó szélesre csinálták a manuális fókusz gyűrűjét, amire nem került gumi borítás, az is fémből lett kialakítva sűrű recézettel, hogy minél inkább csúszásgátló legyen. A napellenző sajnos csak műanyag, viszont ez jótékonyan hat az objektív tömegére. Egyébként 340g az objektív tömege és 55m-es szűrő tehető fel rá.

A kialakítását tekintve amiben más, mint a 85mm-es, hogy a bajonettnél helyet foglaló, a frissítésekhez elengedhetetlen csatlakozás immáron USB-C lett. A tubusra pedig a fókuszgyűrű mellett kapunk egy rekeszgyűrűt is. Ennek én nagyon örülök mert anno a Fujifilmes korszakomban az volt az egyik kedvencem a Fujinon objektívekben, hogy azokon lehetett rekeszelni. Az APS-C szenzorra szánt Viltrox objektívek már eleve megkapták ezt a funkciót, a full frame vonalon a 24-es az első ilyen Viltrox objektív. Amit viszont pár Fujifilm user is nehezményezett a Viltrox tekintetében, hogy ezt a gyűrűt teljesen folyamatosan lehet tekerni, nincsenek se kattanások, sem pedig apró ellenállások az egyes rekeszértékeknél, az ennél az objektívnél is tapasztalható. Az egyetlen pontja, ahol ellenállást érezhetünk, az A módba való kapcsolásnál. Az objektívet maximum f16-ra lehet rekeszelni, itt megakad a gyűrű és egy kis erő kifejtésével lehet tovább fordítani A módba.

Az A mód elvileg az automata módot jelentené, legalábbis a Fujifilm vázakon, ha az objektívet A módba tekertem, az a blende előválasztási módot jelentette. A Sony A7III esetén ez egy kicsit más jelentéssel bír. Én azt mondanám, hogy megadja a lehetőséget arra, hogy azok, akik hozzászoktak ahhoz, hogy a váz tárcsáival állítják be a rekeszt és a záridőt, a Viltrox objektívje esetén sem kell erről lemondaniuk. Ha a módválasztó tárcsát a vázon például M módba tekerjük, az objektíven pedig a rekeszgyűrűt A módba, akkor továbbra is a vázon állíthatjuk az értékeket. Ha a rekeszgyűrűt vissza fordítom valamelyik blende értékre, akkor pedig a blendét csak az objektíven tudjuk állítani. Így adott esetben ha idővel csak Viltrox objektíveket használunk, akkor a rekeszértéket állító tárcsára nyugodtan ráprogramozhatunk egy másik funkciót.

A külsőségek után lássuk, hogy viselkedik a kicsike. A nagy törésmutatójú és aszférikus lencsék mellett ED lencsetagokat is kapunk, így szinte borítékolható papírforma szerint a közel tökéletes rajzolat. Természetesen próbálok teljesen elfogulatlan lenni, de soha nem tagadtam, hogy nagyon szeretem a Viltrox objektíveket. Azonban ami nem tetszik, azt mindig leírom. Van ennél az objektívnél is pár dolog ami miatt adott esetben a tökéletesre vágyók elvárásait nem biztos, hogy meg fogja ugrani. Engem igazán soha nem zavart a kromatikus aberráció és a peremek sötétedése sem. Sőt a vignettálást kifejezeten szeretem. A kromatikus aberráció pedig az utómunka során eltüntethető.

Mindkét jelenség előfordul ennél az objektívnél, de például a kromatikus aberrációt nem érzem túlzónak. Volt a kezemben már olyan objektív aminek olyan kromatikus aberrációja volt, hogy amikor épületet fotóztam vele, tökéletesen látszott az épület kontúrjainál a kékes zöldes csík. A Viltrox 24mm f1.8-nál szó sincs ilyenről. A CA bizonyos helyzetekben elcsíphető. Fotóztam vele krómos felületeket, ahol még teljesen nyitva sem jött elő. Inkább ha szabadban fotóztam napos helyeken, esetleg nappal szemben mondjuk egy virágot, annál már halványan de előmászott a jelenség zöldes változata. Azon túl, hogy f2.8-nál már alig észrevehető, f4-nél pedig teljesen megszűnik jó hír, hogy a Viltrox lencseprofilt is adott ki az objektívhez. Camera Raw-ban próbáltam, elég szépen teszi a dolgát, de akinek ez nem elég, manuálisan a két kis csúszkával pillanatok alatt kiszedhető.

A peremsötétedés a másik jelenség, ráadásul szerintem ebből egy kicsit többet is kapunk az átlagnál. A manuális Viltrox 20mm f1.8-nak nem volt szerintem olyan mértékű peremsötétedése, mint ennek a 24-nek. Persze rekeszeléssel ez is orvosolható, viszont még f5.6-nál is látszik valamennyire. Megint csak jó hír, hogy Camera Raw-ban a lencseprofilt használva f1.8 esetén is tökéletesen kiszedi a sarkok sötétedését. Ez a lencseprofil egyébként Lr-ban is használható.

Élesség szempontjából szerintem hozza azt, amit a Viltrox objektívek esetén már megszokhattunk. Középen penge éles és ahogy haladunk a sarkok felé, egy kicsit lágyul a kép. Ez f2.8-nál már alig érezhető, f4-nél pedig teljesen éles a széleken is. A nagy kérdés az AF szokott lenni. Ahogyan a többi Viltrox objektívben, ebben is egy STM motor dolgozik ami nem csak csendes, de gyors is. Feltéve ha szoftveresen minden a helyén van.

Anno akik olvasták az első verziós 85mm f1.8 objektívvel kapcsolatos írásaimat, azok tudják, hogy milyen kalandjaink voltak. Az első tesztelés alkalmával 500 fotóból alig lett 20-25db használható, a többi életlen lett. Aztán jött egy nagyobb firmware frissítés ami a helyére tette a dolgokat. A 24mm-es estén nincs ilyen probléma, de azért ennél is észrevettem valamit. Ha AF-S-ben használom a fókuszt, akkor hibátlan. Ha Átrakom AF-C-be és bekapcsolom a szemkövető AF-et akkor szintén gyors és tökéletes. Viszont ha csak magában használom az AF-C-t, akkor gyakori, hogy nem áll élesre. Sőt, egy alkalommal a vázam is lefagyott egy ilyen esetben.

Felmentem a viltrox.com oldalra és megnéztem, hogy van-e már frissítés. Azt tudni kell, hogy akár a Viltrox Facebook, akár az Instagram oldalán jelezni lehet ha valami gond van egy egy objektívvel és ezeket a cég elég komolyan veszi. Nyilván tesztelik a termékeiket mielőtt a piacra dobják őket, de a felhasználói tapasztalatok aranyat érnek, amik rendszerint meg is jelennek a fejlesztések során. Találtam frissítést. Az objektíven az 1.0 volt, letöltöttem az 1.0.2 verziót. Frissítettem az objektívet ami most már két perc csupán. Nem volt ez mindig így. Eleinte YouTube videókat kellett vadászni a frissítés menetéhez, most viszont már a letölthető .zip fájl nem csak a firmware-t tartalmazza, de egy leírást is a frissítés menetéről. Ez a helyzet amúgy a lencseprofilok esetén is, sőt ott külön veszi a Windows és a Mac rendszereket is a leírásba.

A frissítés után úgy tűnik, hogy megszűnt az AF-C-t érintő probléma, de még nem szeretnék elhamarkodott kijelentéseket tenni, így tovább tesztelem az objektívet és hamarosan jelentkezek az immáron frissített objektívvel szerzett tapasztalataimmal.

Pontos hazai árat még nem tudok mondani, ahogyan pontos megjelenést sem. Talán április környékén már beszerezhető lesz.

Roszberger Bandi