Jogszabályi útikalauz fotósoknak (1. rész)

A fotózásnak ugyanúgy, mint az autóvezetésnek vagy a horgászatnak megvannak a maga etikai és jogi normákból következő szabályai. A fotósnak tudatában kell lennie a vonatkozó szabályoknak, mivel, ha megsérti őket – még akár a napjainkban érvényes veszélyhelyzet idején is – felelősségre vonható. Mikre kell figyeljünk, hogy elkerüljük a jogellenes felhasználás (jog)következményeit? Jöjjön egy rövid, de lényegre törő áttekintés.

Az Alaptörvényben foglalt emberi méltósághoz való jogból levezethető szabályokat elsősorban a Polgári Törvénykönyv határozza meg, amely alapján minden fotósnak figyelemmel kell lennie arra, hogy:

• a képmás vagy hangfelvétel készítéséhez és felhasználásához mindig szükséges az érintett személy hozzájárulása; illetve
• általános szabály még, hogy a felvétel felhasználása célhoz kötött, vagyis az elkészített felvételt bármilyen célra felhasználni vagy többszörözni nem lehet.

Praktikusan tehát, ha egy olyan barátunkat fotózzuk, akit ezer éve ismerünk és hiába ünnepeljük meg vele mindig együtt a péntek estéket, ha róla felvételt készítünk, illetve, hogy azt fel kívánjuk használni, akkor azt mindig tudtára kell adnunk és ehhez az ő személyes hozzájárulását is be kell szerezzük. A hozzájárulás lehet szóbeli vagy írásbeli, de amennyiben be akarjuk biztosítani magunkat, félreértések elkerülése végett célszerű írásbeli hozzájárulást kérnünk. A kép vagy hangfelvételen szereplő személy részére nem vagyunk kötelesek ellentételezést adni, azonban, ha ezt a képen szerepelő hozzájárulásának feltételeként köti ki, akkor csak abban az esetben járunk el jogszerűen, ha teljesítettük az általa kért ellentételezést és egyúttal beszereztük a jóváhagyását.

Polgári Törvénykönyv ezzel ellentétben

• tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén nem követeli meg az érintett hozzájárulását (sem az elkészítéséhez, sem pedig az elkészített felvétel felhasználásához). Ebben az esetben követelmény, hogy felvételen szereplők sokaságot ábrázoljanak.

Fontos tisztázni a közszereplés fogalmát, melyet hazánkban leginkább a bírói gyakorlat alakított ki. A nyilvános közszereplő engedélye nem szükséges sem a felvétel elkészítéséhez, sem annak nyilvánosságra hozatalához, feltéve, hogy a felhasználás nem visszaélésszerű. Ennek tükrében egy utcán sétáló celebet, vagy politikust jogszerűen csak akkor fotózhatunk, ha azt a felvételen közéleti szereplő pozíciójával vagy nyilvános szereplésével összefüggésben tesszük. Magyarországon a közszereplőket magánéletükkel összefüggésben ugyanúgy megilleti – az általános szabályok szerinti – önrendelkezési jog, vagyis, hogy magánéletükkel kapcsolatosan csak jóváhagyásukkal készíthető róluk felvétel (kép és hang egyaránt). Például egy sajtótájékoztatóra, vagy a Parlamentbe igyekvő celeb vagy politikus ilyen minőségében jogszerűen lencsevégre kapható, de fontos elhatárolni, hogy a Balatonparton fürdőruhában napozó közszereplő már nem fotózható jogszerűen, így amennyiben mégis ezt tesszük, úgy számolnunk kell a polgári vagy szélsőséges esetben a büntetőjogi felelősségre vonással. Polgári jogi értelemben a jogellenes magatartás következménye lehet abbahagyására kötelezés, megfelelő elégtétel adására kötelezés (ehhez saját költségén biztosítson megfelelő nyilvánosságot), a sérelmes helyzet megszüntetésére kötelezés, a jogsértést megelőző állapot helyreállítására, vagy, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára (jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint).

Fontos szem előtt tartanunk, hogy a bíróság ítélete alapján sérelemdíj illeti azt a személyt, akinek a személyiségi jogát megsértettük, melynek összegét a bíróság az eset körülményeire tekintettel – különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére, ismétlődő jellegére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – határozza meg. Vagyis, ha a Balatonparton napozó hírességről jogtalanul készített fotót töltünk fel egy közösségi oldal nagy nyilvánosságot biztosító platformján/oldalán, akkor a jogsértőtől a magánéletében védett híresség jogosan követelhet sérelemdíjat.

Világtendencia, hogy a közösségi oldalakon rengeteg jogsértés történik. A magam részéről bízom abban, hogy a képmáshoz való joggal kapcsolatos visszaélések száma csökkenni fog, melyet a most cikksorozatunkkal szeretnénk elősegíteni.

Szerző: dr. Sponga Péter

Fotó: Roszberger