Pályázati útikalauz

A 2020-as évben két komolyabb pályázatunk is volt. Az egyik a “Mutasd magad”, a másik a Képvarázs. Mindkét pályázatnak voltak megkötései, feltételei. A tapasztalatok alapján úgy gondolom, hogy van mit csiszolni a pályázati kultúrán, ezért úgy döntöttem, hogy nézzük át azokat a részleteket, amikre érdemes figyelni. Írásomat olyan pályázati fotókkal ékesítettem, amik megfeleltek minden feltételnek. Kár lett volna azért, ha nem jutnak a publikum elé.

Azt hiszem, hogy az első és talán a legfontosabb dolog a pályázati kiírás részletes elolvasása, értelmezése. A Képvarázs fotópályázatra kaptunk még az internetről letöltött grafikát is, mint benevezett pályaművet, amin azért már én is eldobtam az agyamat. Nem csak mert grafika volt fotó helyett, hanem mert vélhetően valaki másnak az alkotása volt, amit csak úgy leszedett a netről és saját név alatt beküldte. Minden kiírásnak és a benne szereplő feltételnek oka van. A fotók stílusát, témáját tekintve a kiírók általában nem csak úgy hasraütésszerűen találják ki. Adott esetben kapcsolódhat magához a pályázat címéhez. De tervezhet kiállítást is a kiíró, aminek előre felépített tematikája van és abba bizonyos stílusok nem férnek bele. Ha például egy pályázat azt a nevet kapja, hogy Magyarország színpompás tájai, és a kiírásban az szerepel, hogy színes fotókat fogadnak el, gyanítható, hogy nem a legszebb monochrome fotóinkra lesznek kíváncsiak. Éppen ezért nincs is sok értelme monochrome fotókat benevezni. Szerintem a pályázóknak nem kell az ilyen megkötéseken agyalni, nem láthatnak bele a feltételek kitalálóinak a fejébe. Ha nincsen a kiírásnak megfelelő fotónk, akkor csinálni kell vagy meg kell célozni egy másik pályázatot.

Ami viszont agyalós lehet, az a fotók kiválasztása. Ez valóban nem egyszerű feladat. Amikor aktív tagja voltam az Óbuda Fotóklubnak, több alkalommal is arra szántuk az idő javát, hogy egy egy nemzetközi fotószalonra próbáltuk kitalálni, hogy milyen stílusú fotók lehetnek a nyerők. Az olyan pályázatok esetében, amiknek már van múltja és elérhető a díjazott vagy elfogadott fotók katalógusa akár évekre visszamenőleg, az nyújthat bizonyos támpontokat a képek kiválasztásakor. Így sem garantált a siker, de mégis van valami alap amire lehet építkezni.

Ha ilyen nincsen, akkor a pályázati kiírásban kell keresni azokat a fogódzkodókat, amik segíthetnek a válogatásban. Gyakran egészen részletesen megfogalmazásra kerülnek a pályáztató elképzelései. A mi esetünkben a Képvarázsnál nem volt ilyen, egészen nyitva hagytuk a lehetőségek tárházát, ami nyilván nem könnyítette meg a pályázó dolgát. Jóformán csak azt kötöttük ki, hogy ne legyen több fotóból álló, manipulált kép. Az internet tele van olyan képekkel, amiken gyakran el kell töprengeni vajon, hogy csinálhatta a fotós. Hogy tudott például éjszakai körülmények között egy szikla szirten vonyító farkast lefotózni egészen közelről a háttérben pont ott virító teliholddal meg a sarki fénnyel. Merészebbek még hullócsillagokat is rápingálhatnak. Nem kétlem, hogy adódhat ilyen szerencsés együttállás és a farkassal való találkozást is megússza a fotós, miközben még sikerült jól bevilágítania is, de azért remélem, hogy mindenki érti, hogy mire gondolok! Arra voltunk kíváncsiak, hogy egyetlen fotóból mit tudtok kihozni.

Ahogyan mi is meghatároztuk a beküldendő fájlok méretét vagy éppen a fotók pixel számát, úgy ezt szinte kivétel nélkül megteszik minden kiírásban legyen az egy szimpla hazai pályázat vagy akár nemzetközi FIAP vagy PSA pályázat. Ennek betartása is rendkívül fontos mert manapság a komolyabb pixel számmal rendelkező fényképezőgépek nem ritkán készítenek 20Mb, 40Mb vagy az fölötti Mb méretű fotókat. És akkor még nem említettem az akár 100Mp-es középformátumú fényképezőgépek fájl méreteit. Egy pályázatot kiírónak előre át kell gondolnia, hogy ha nagyobb mennyiségű fotó érkezik be, akkor a rendszere elbírja-e az ilyen magas Mb-okat. Biztosítani kell, hogy minden pályamű megérkezzen, azokat tárolni kell stb. Sőt ezeket gyakran weblapra kell tölteni vagy egy katalógushoz nyomdai munkára is továbbítani kell. Be kell látni, hogy a túl nagy fájlméret szinte kezelhetetlenné teszi azokat. Mi például ezért szabtuk meg a 2Mb-os maximális méretet.

A legtöbb esetben a pixel számot úgy adják meg a kiírásokban, hogy a fotó leghosszabb oldalán mennyi legyen. Ezt akár egy Photoshop-ban vagy más egyszerűbb, ingyenes fotószerkesztésre alkalmas programban könnyedén be lehet állítani. Ennek is komoly jelentősége van, ugyanis ha túl kicsi a pixel szám, akkor a fotó széteshet. Mi is kaptunk olyan fotót, ami esetén szinte kivehetetlen volt a téma. Egy ilyen fotóval egyszerűen nem lehet mit kezdeni. Így sem olyan egyszerű egy weblapra feltenni a képeket minőségi romlás nélkül. Nekünk például arra is figyelni kellett, hogy feltöltéskor kapcsoljuk ki a fotók optimalizálásának a lehetőségét, hogy a lehető legjobb minőségben kerüljenek a publikum elé. A fotók méretének az optimalizálásával ugyanis hasonló eredményt értünk el az első nekirugaszkodásra, mint amikor a Facebook lebutítja a fotókat.

Sokan hasaltak el a fájlok kiterjesztése miatt is. Volt aki RAW fájlt küldött, de nagyon sok volt a PNG is. Talán sokan azt gondolják, hogy egy fotósnak egyáltalán nem kell tisztában lenni bizonyos informatikai ismeretekkel, de sajnos akik így gondolják, azokat el kell szomorítanom. Ha csak minimális szinten is, de tisztában kell lenni azzal, hogy egy RAW és JPEG vagy akár PNG között mi a különbség. A mi esetünkben kézenfekvő volt a JPEG használata, mert egyrészt az már egy rögzített fájl, benne a fotó minden tulajdonságával, kidolgozott színeivel, és könnyű méretezni is. Továbbá a weblapunk is jól kezeli, ellenben a PNG fájlokkal.

Ami még rendszeresen előfordul a kiírásokban az a színtér. A legtöbb esetben sRGB használata a kívánatos. Akik fényképezőgéppel dolgoznak, azoknak kevesebb munkája lesz ezzel, mert a vázban eleve be lehet állítani az alkalmazott színteret. Akik viszont mobilt használnak, ott már nagyobb odafigyelést igényel a dolog, mert például az iPhone készülékek is egy saját színteret használnak. Hogy ez mi a csudáért fontos, az jó kérdés lehet. Egyrészt a valamennyire egységes színkezelés miatt, másrészt gyakran készülnek nyomdai produktumok ezekből a képekből akár egy katalógusba, akár kiállításra nyomatként, amikor fontos az egységes színtér használata. Photoshop-ban egyébként a színteret is át lehet konvertálni.

Nagyon fontos figyelni a maximalizált darabszámra is. Mi egy fotót kértünk maximum, de nem egy esetben egy egész fotógalériát küldött a pályázó. Abból én nem tudhatom, hogy melyik egy darab fotót szeretné versenybe küldeni, így a teljes galéria törlésre került. Apróságnak tűnhet, de a fájlok elnevezése is roppant fontos. A szerzőt és a hozzá tartozó képet be kell tudnunk azonosítani, így ha ezek nem szerepelnek a fájl nevében, akkor nem tudjuk a szerzőt és a fotót összetársítani. Ezen túlmenően az egységes elnevezés fontos a fotókkal kapcsolatos munkában is. Ha ahány fotó, annyi féle elnevezés elvet követnénk, nagyon nehéz lenne akár ABC sorrendbe rendezni a képeket, vagy akár importálni azokat a weblapra.

Remekül látszik, hogy egyáltalán nem olyan könnyű egy pályázatra fotót beküldeni úgy, hogy a fotónk kiállja legalább azt a próbát, hogy a feltételeknek megfelel. Nyilván ez nem véletlen, amolyan első rosta, ahol a kevésbé figyelmes fotósok képei azonnal kihullanak. Ez kevésbé gond, ha egy olyan pályázatnál történik ilyen, aminek nincs nagy tétje. Azonban roppant kellemetlen tud lenni, ha nevezési díjat is kell fizetni és a figyelmetlenségünk okán a befizetett összeg egycsapásra kidobott pénzzé lesz. Márpedig ezek összege nem csekély. 10-20€-tól akár 130-150€-ig is terjedhet egy egy nevezési díj. Ha pedig a Képvarázs pályázatát nézzük, sajnos sok olyan fotó hasalt el már az elején, ami akár nyerhetett is volna és nem éppen kis értékű ajándékcsomagot. A két abszolút győztesünk ugyanis bőven 100.000Ft feletti értékben vihetett haza ajándékokat, de a különdíjasok ajándékainak az értéke is megközelítette a 100.000Ft-ot.

Tehát elmondható, hogy egy pályázati kiírás minden szavának komoly szerepe van és a leírtakat érdemes nagy figyelemmel többször elolvasni, értelmezni és a pályázatra szánt fotót nagy gondossággal előkészíteni a beküldésre. Mindenkinek sok sikert kívánok a további pályázatokhoz!

Kiemelt fotó: Király Erika – Könyv védelmező

Szöveg: Roszberger Bandi