Váltás FUJIFILM GFX1000S-re cikksorozat – Glázer Attila – 2. rész
Glázer Attila vagyok, 25 éve élek nagy részben fotográfiai munkákból. Végzettségem tájépítész, kameraman, segédoperatőr. Több tucat magazinnak, száznál is több cégnek fényképeztem. Több egyetemen adtam elő a vizuális kultúra különböző témáiban, és a Práter utcai fényképész iskolában is tanítottam. Fotográfus végzettségem nincs, de hiszem, ez egy „csinálós” műfaj, az élet, a tapasztalat tanít. Ha van kedved, a cikkek elolvasása előtt nézd meg a honlapomat, remélem, a képek magukért beszélnek.
10 év és 400.000 expó után arra adtam a fejemet, hogy lecserélem a Nikon D800 vázamat. A kiszemeltem a FUJIFILM GFX100S, de vajon tényleg annyival jobb a középformátum, mint egy full frame? Úgy döntöttem, hogy magam járok utána és a tapasztalataimat megosztom veletek egy három részes cikksorozatban.
- Fényképezés rossz fényviszonyok között
- HDR mód kiváltása (enteriőr fotózás)
- Szín és fényérték dinamika tartományok. (tájépítészeti fotográfia)
2. rész – A HDR MÓD KIVÁLTÁSA (enteriőr fotózás)
Aki használ HDR módot, biztosan tudja, két problémával kell szembenéznie. Az első a fényes és sötét felületek határán keletkező „szellem árnyék”, valamint a „szellem mozgás” amit az egymásra exponált képek időben eltérő expozíciója jelenti. Nem igazi terminus technikusok ezek, sokkal inkább a felhasználó számára megjelenő képi hatás leírása. Ebben a cikkben az első problémával fogok bővebben foglalkozni.
Felajánlok egy sört annak, aki megfelelő magyarázattal szolgál – én nem találtam erre vonatkozó technikai leírást – miért is keletkezik az éles fény-kontraszt határokon. Ami biztos, hogy ez nem az un. Angol kifejezéssel megnevezett „halo” effekt, ami a „túltolt” utómunka során keletkezik.
Enteriőr fotózásnál ez két esetben is jelentős problémát okoz. Világítótestek aurái, illetve az ablakkeretek „nem létező, vetett árnyékai” jelennek meg a HDR képeken. Attól függően, hogy – a Nikon esetében high, mid, vagy low – HDR preset beállítással fotózunk, az eredmény eltérő lesz. A legerősebben ez a jelenség akkor jelenik meg, ha minél több részletet szeretnénk visszahozni a sötétebb részeken, és minél nagyobb expozíciós sorozatot szeretnénk egybeilleszteni. „low” beállítás.
A mintafotók esetében jól látni, hogy a Nikon D800 esetében ez látványos minden felkapcsolt fénytest esetében. Mindegy, hogy LED, vagy normál izzóról van szó. Ugyanígy furcsa, ahogy az ablakok körül sötét sziluett jelenik meg.
Megoldás:
A FUJIFILM RAW file-ja a legnagyobb színmélység/dinamika tartomány kihasználásával, tehát ISO400 beállítással készült. RAW file megnyitása előtt (-100 csúcsfény, +100 árnyék beállítása), majd esetleges színkorrekció az eltérő izzók összehangolása végett, illetve kontraszt és színtelítettség állítása a megnyitás után. A képpárok 2. képei a cikkben ezt az eredményt mutatják.
Minden esetben automata fehéregyensúlyt használtam, kíváncsi voltam, hogy a kevert fények esetében melyik rendszer mit produkál.
A színek eltérésének megítélése ízlés szerint változik. A használt optikák adta színvilág, valamint a különböző képérzékelők eltérése kinek így, kinek úgy tetszik. Nem beszélve arról, hogy mi történik, ha nem alap színbeállítással, a FUJIFILM esetében filmszimulációval dolgozunk. Azonban a cikkem itt véget ér, megvilágítva egyetlen problémát.
Szöveg és fotók:
Glázer Attila – www.attilaglazer.com
Fotográfus, tájépítészmérnök
A Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja
A Magyar Tájépítész Szövetség tagja, a Tájépítészeti Nívódíj alapító szervezője.