Olympus OM-D EM1 Mk.II – Megéri profi szintre lépni?

2020-09-202020-09-20 Roszberger Bandi 810 ViewsOlympus OM-D EM1 Mk.II - Megéri profi szintre lépni?

Október végéig fut az Olympus-nak egy nem mindennapos promóciója, ami szerint az EM1 Mk.II váz mellé ingyen oda tesznek egy Pro optikát. A Pro jelzés egyértelműen arra utal, hogy se nem olcsó, se nem gagyi obiról van szó. Konkrétan három objektívből lehet választani. Ezek a 17mm f1.2, 25mm f1.2 és a 45mm f1.2.

Azon agyaltam, hogy hol vannak az apróbetűk. Mert még csak ehhez hasonló akciót sem láttam még soha. Mi a meglepő? A váz ára jelenleg az Olympus Mintaboltban 529.990Ft. A 17mm f1.2 ára 489.990Ft, a 25mm f1.2 449.990Ft és a 45mm f1.2 ára szintén 449.990Ft. Vagyis, ha elkezdünk matekozni, akkor az Olympus hozzánk dob egy közel olyan értékű optikát, mint amibe a váz került. Sőt, tovább megyek. Ha megveszed és nem jön be, akkor még a legrosszabb esetben, ha használt áron adod el, akkor is sanszos, hogy nullára kihoztad az ügyletet és kipróbáltál egy professzionális Olympus kombót.

EM1 Mk.II, 25mm f1.2. Nagyon szeretem az Olympus színeit. A szemkövető fókusz simán lekövette a lányom mozgását.

Mondhatnám, hogy teljesen véletlenül kaptunk tesztelésre egy EM1 Mk.II-t éppen ezzel a három objektívvel, de ez nem igaz. Én kértem és ragaszkodtam pont ahhoz a cucchoz, ami most akciós. Úgy voltam vele, hogy látni akarom, hogy hol a buktató, mert ez így elsőre úgy tűnik nekem, mint amikor egy író ajándékba osztogatja az utcán a rajta maradt könyveit.

Nem fogok mélyre ható tesztelésről beszámolni, mert nem a pixeleket buzeráltam. Arra voltam kíváncsi, hogy ez a váz a pro optikák egyikével megéri ezt a pénzt, vagy nem.

Nagy izgalommal mentem az Olympus Mintaboltba átvenni a felszerelést. Sok ével ezelőtt, számomra ez az üzlet volt a szentéj. Szerettem a kiszolgálást, szerettem, hogy ha bővíteni akartam a felszerelésemet, akkor a kinézett optikát vagy vázat kipróbálhattam és elvihettem akár több napra is. Szerintem minden márkának ilyennek kellene lennie, mert ez így őszinte és így eltudom hinni, hogy az Olympus valóban azt akarja nekem eladni, ami számomra a legjobb választás.

Ahogy pakoltam be a táskámba a vázat a három obival, annak ellenére, hogy MILC rendszereket használok évek óta, azért az feltűnt, hogy minden olyan kicsi. Nyilván az EM1 Mk.II nem a legkisebb Olympus váz, köszönhető ez a hangsúlyos markolatnak, de ez lenne a profi kategória és sok órás munka mellett kell a biztos fogás. Még az objektívek is pofásak és egyáltalán nem nagyok és nehezek.

Tudom, hogy mindig akad egy-egy olyan user, aki panaszkodik, hogy az Olympus gyárthatna megint kicsi és éles rajzolatú objektíveket nagy fényerővel, de én csak azt mondom erre, hogy kapjon kézbe egy f1.2 optikát valamelyik másik gyártótól. Ha a nem sokkal nagyobb APS-C szenzor vonalát nézem, ott például a Fujinon 56mm f1.2 objektív szinte grammra annyi, mint a 45mm f1.2. Viszont az Olympus 45mm-re szigetelt optika és még iszonyat gyors is. Szóval azt gondolom, hogy f1.2 mivoltához képest teljesen korrekt súlyra és méretekre egyaránt.

Ha már szóba jött az AF, bizony meglepődtem azon a sebességen, amit az EM1 Mk.II tud. Én még azokban az időkben voltam Olympus-os, amikor éppen az EM10 első generációja futott. Sőt, nekem éppen ez az EM10 típusom volt. Akkoriban rendre lehúzták a MILC gépeket az AF miatt, az Olympus felhasználókat pedig kifejezetten húzták is ezzel. Soha nem felejtem el, hogy az egyik Facebook csoportban volt egy fotós, aki annyira feltudta húzni magát azon, ha valaki az Olympus AF sebességét szidta, hogy utána napokig csupa olyan képeket posztolt, amik azt bizonyították, hogy az Olympus AF rendszerével sincsen semmi baj, simán el lehet csípni vele például egy méhecskét repülés közben. Az EM1 Mk.II kifejezetten gyors és pontos volt a kezemben.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Aki eddig idegenkedett az ilyen és ehhez hasonló nagyvárosi legendák miatt az Olympus-tól, javaslom, hogy tegyen vele egy próbát. Az EM1 Mk.II-ben ráadásul megtalálható a kontraszt elvű AF mellett a fázis-különbség elvű AF is. A két rendszert ötvözve bizony nem lehet ok a panaszra. Az exponáló gombot nem kellet félig nyomva tartanom ahhoz, hogy élesre álljon az optika, simán egy nyomásra eltudtam készíteni a fotót. Az Eye AF-el eleinte bénáztam egy kicsit, ami idegesítő volt. Sony rendszert használok és ott az Eye AF-hez folyamatos AF-re kell kapcsolni. Mivel én úgy használtam akár a Sony-t, így a folyamatos AF miatt rendre magától oda fókuszált, ahol éppen az AF mező volt és volt némi kavarodás, ha közben arcot érzékelt. Miután sima AF-S-re állítottam és ez mellé aktiváltam az Eye AF-et, újra egyensúly lett az erőben és béke a galaxisban. Szóval akit eddig az AF tántorított el az Olympus-tól az ne aggódjon. Ezzel a vázzal nem lesz problémája. Még az én folyamatosan mozgásban lévő lányom legcukibb pillanatait is könnyedén elcsíptem.

Fotósoknál gyakori téma a háttérmosás. A fizika az fizika és a törvényeit nem nagyon lehet áthágni. Kis szenzor kisebb háttérmosás, nagy szenzor, maszatolósabb háttérmosás. Ez egyrészt ízlés dolga. Másrészt egy laikus nem nagyon tudja megmondani, hogy milyen szenzorral készült az adott fotó. Sőt, ez igaz lehet a profikra is. Történt ugyanis, hogy egy picit megvicceltem pár fotós barátomat. A környezetemben tudják, hogy Sony A7III-ra váltottam, viszont arról mélyen hallgattam, hogy egy Olympus gépet fogok tesztelni. Elsőnek a 45mm f1.2 obit próbáltam ki és lőttem vele pár fotót a lányomról. El is küldtem messenger-en az egyik kidolgozott fotót pár havernak. Persze jöttek is a válaszok, hogy milyen cuki a lányom, meg milyen jó az a Sony, na meg hogy érdemes volt full frame-re váltani. Az egyik barátom oda volt, hogy mennyire éles a fotó még messenger-en keresztül is. Mondta is, hogy szuper ez a Sony. Na igen. Valóban szuper, de amikor megírtam nekik, hogy ez egy m4/3-os EM1 Mk.II váz egy 45mm f1.2-vel, akkor rendre hüledeztek, az egyikük pedig szó szerint ezt írta: “Szerintem add el a Sony-t!”.

Olympus EM1 Mk.II, 45mm f1.2 és az ominózus fotó ami egy kicsit megtréfálta a fotós barátaimat.

Nem, nem állítom, hogy a m4/3 odaver a full frame-nek és eladni sem fogom a Sony rendszeremet, mert elégedett vagyok vele. De miért ne lehetne egy Olympus m4/3-om a full frame mellé? Ugyanakkor érdemes az ilyen reakciók mellett megállni egy kicsit és elgondolkodni. Én megmondom őszintén, hogy háttérmosás tekintetében semmit nem érzek abból, hogy m4/3-os szenzorral készült a fotó. Olyan kb., mint anno a Canon vázamon egy EF 85mm f1.8 obival készült fotót látnék. És az a nem mindegy, hogy még profi fotósok sem szúrták ki, hogy ez bizony nem egy full frame géppel készült kép. És ezért is mondom mindig, hogy nem szabad bedőlni a marketingnek és fényképezőgép választás előtt érdemes átgondolni, hogy mire szeretné az ember használni a gépét. Egy nagyon jó barátom, aki anyagilag megengedhetné magának, hogy a legújabb full frame vázakból válasszon, ő mégis egy APS-C szenzoros gépet vásárolt, csupán azért, mert az igényeihez az illik a legjobban. A közösségi oldalakra, weblapra, családi albumba, de még falra szánt képekhez is tökéletesen elegendő a m4/3, de munkára is simán eltudnám képzelni, különösen ezzel a 20Mp-es szenzorral, mint ami ebben a vázban dolgozik.

Lépek jobbra, lépek balra, nehogy lefotózzon apa. Az EM1 Mk.II arckövető fókusza simán megoldotta a dolgot.

Kipróbáltam a 25mm f1.2 és a 17mm f1.2 optikákat is. Ahogyan a full frame esetén a 35mm vagy APS-C vonalon a 23mm éppen úgy m4/3-on a 17mm látószöge nagyon nem a kedvencem. Erről nem az optika minősége tehet, egyszerűen nem áll rá a szemem. Szinte úgy kellett kierőszakolni magamból pár értékelhető fotót a teszthez. A 25mm már sokkal inkább tartozik azon gyújtótávolságok közé, amit szeretek. Ha belecsapnék egy EM1 Mk.II váz megvásárlásába, én biztosan a 25mm és a 45mm között gondolkodnék. A 25mm lényegében egy ekv. 50mm, ami egy igazi mindenes. Szép háttérmosást produkál, beltérben is elég jól el lehet férni vele és ha kicsit közelebb engedjük az alanyhoz, akkor sincs kellemetlen torzítása. Nálam szinte biztosan ez lenne a váz mellé választott obi, mert ezt a gyújtótávolságot használom a legtöbbet a fix optikáim közül.

Nehéz lenne választani, mert mindhárom Pro optika nagyon éles, csodálatos rajzolattal bírnak, gyönyörű színeik vannak és nagyon gyorsak is. Az én objektív sorom ha az EM1 Mk.II a fő vázam és munkára is használnám egy 17mm f1.8 lenne, a 25mm f1.2 amit választanék a váz mellé és portréra egy 45mm f1.8 első körben és elkezdenék gyűjteni a 45mm f1.2-re. A m4/3 egy nagyon szerethető kategória csak azt hiszem, hogy meg kell érteni a lényegét. Számomra azért lett szerelem, mert a fényképezőgépek mind egytől egyig csodaszépek. Még a profiknak szánt EM1 sor is gyönyörű. Ezekbe a kis ékszerdobozokba beépítettek egy remek stabilizált szenzort és ehhez a kisebb szenzorhoz készítettek egészen kicsi, szinte zsebre vágható, gyönyörű rajzolatú optikákat. Még manapság a MILC-ek világában is elindult egy trend, miszerint hiába a kisebb vázméret, ami miatt örültünk, hogy megszűnt a tükör, az objektívek gyakran nagyok és nehezek és ez egyre inkább igaz az APS-C vonalra is. A m4/3-ból pedig simán össze tudunk állítani magunknak egy olyan rendszert, amiben nem csak az optikák dughatók zsebre, de szinte a váz is. Sőt, ha a Pen sorozatot nézzük, akkor azok simán utaztathatók zsebben. Mindezek mellett pedig nem kell igazán nagy kompromisszumokat kötnünk.

Az Olympus rendszerem után Fujifilm-et kezdtem használni, de volt nekem Canon full frame is és bátran állítom, hogy egyik rendszer sem jobb vagy rosszabb a másiknál. Feladathoz, stílushoz választunk rendszert. Amikor egy márka mellett leteszem a voksomat, akkor azon túl, hogy végig gondolom, hogy milyen feladatokra kell a gép, megnézem az optika választékot és árakat is. Már nem egyszer említettem a korábbi cikkeimben, hogy valami miatt a m4/3 árak nem szálltak el. Nyilván a Pro széria ennél a rendszernél sem olcsó, de konkrétan a 45mm f1.8 objektívet anno 6-7 éve 95.000Ft körüli áron vettem. Most az Olympus Mintabolt oldalán 109.990Ft, de akcióban elég gyakran látom 95.000Ft körüli árban is. Ha ehhez hozzá veszem azt is, hogy egy OM-D vagy Pen gép vásárlása esetén Prémium Klubtagságra tehetünk szert, amivel 5% kedvezményt kapunk a további vásárlásainkból, akkor az a 45mm f1.8 külön akció nélkül is már csak 104.750Ft-ba van. A lényeg, hogy rendszerben kell gondolkodni és végig venni az anyagi keretet, igényeket, felhasználást és ehhez mérten ár, érték arányában melyik rendszer adja a kedvezőbb ajánlatot. Az anyagi korlátok miatt nekem is alaposan végig kell gondolnom, hogy melyik objektívből kell a profi minőséget megvennem és melyik az, amiből az olcsóbb is megfelelő. Az Olympus kínálatában a hobbi fotóstól a profikig mindenki megtalálhatja az igényeinek megfelelő vázakat és optikákat egyaránt és ez szerintem nagyon fontos. Ráadásul m4/3 bajonettel ott van még a teljes Panasonic/Leica kínálat, a Sigma remek üvegei és megannyi olcsóbb manuális optika, de akinek nem kedvence az AF és komoly minőségre vágyik, annak a Voigtlander-t ajánlom ahol számos, akár f0.95-ös objektívből válogathat.

Az Olympus OM-D EM1 Mk.II egy profi gép, de különösen a jelen akcióban én nem csak profiknak ajánlom. A cikkemet azzal kezdtem, hogy arra voltam kíváncsi, hogy megéri-e ezt a vázat ebben az akcióban megvenni vagy nem. Szerintem megéri megvenni. Tudom, hogy 500.000Ft környékén már full frame vázat is lehet kapni, de újra el kell mondanom, hogy nem minden a szenzor mérete, hiszen itt egy stabilizátor is a szenzorhoz van társítva, ami együtt dolgozik az optikák stabilizátorával így biztosítva 6.5Fé előnyt, van itt gyors AF, dupla kártya foglalat, átlátható remek menü, szigetelt váz, akár 60kép/s-os sorozat, közel 800 exponálásra elegendő akku kapacitás, kicsi és könnyű optikák megfizethető áron, szívet melengető design, de ami a legfontosabb, most van hozzá egy f1.2-es fényerős Pro optika is. Folyamatosan jönnek a frissebb vázak, nyilván kívánatossá kell tenni valahogyan a korábbi modelleket is. Az mindenképpen az Olympus korrektségét dicséri, hogy egy profi váz mellé egy profi optikát ad ajándékba. Szerintem jelen akcióban kifejezetten megéri az árát, főleg így, hogy ha nem jön be a dolog és el kell adni, akkor sem buktunk rajta. Na de miért ne jönne be?

Fotó és szöveg: Roszberger Bandi