A tónus mágus

Ansel Adams fotóival gyakran találkozhatunk az interneten. Csodálatos tájképei vannak, amik egyedi képi világát kvázi Photoshop-al érte el. Ez persze nem igaz, mert az 1902-ben San Francisco-ban született fotós, aligha találkozhatott az Adobe termékével. Az utómunka, aminek alávetette a fotóit viszont hasonlít ahhoz, amit manapság végzünk Photoshop-ban.

Kedvenc témája a nemzeti parkok fotózása volt, különösen a Yosemite Nemzeti Park. Első sorozatát a Yosemite Nemzeti Parkról 14 évesen készítette egy Kodak Brownie géppel, amit édesapjától kapott. Ez egy nagyon egyszerű fényképezőgép volt, még kereső sem volt rajta. A Brownie az első olyan fényképezőgép, amit anno kifejezetten a mindennapok emberének, hobbi fotósoknak szántak. Természetesen ahogyan fejlődött Adams fotós tudása, idővel ő is komolyabb felszerelésre váltott, 20 éven át egy Hasselblad volt a hűséges munkatársa.

Fekete-fehér fotóin mesterien bánik a tónusokkal. Ahhoz, hogy a képein elérje ezt a látványt nem egy átlagos fotópapírt használt a nyomatok elkészítéséhez. Multigrade papírt alkalmazott, amire többször is levilágította a képet. A papírra újra és újra levilágította a képet különböző színszűrők használatával. Minden egyes színszűrő egy-egy tónusért felelt. Ezzel a módszerrel szét tudta választani az egyes tónusokat. Photoshop-ban valami ilyesmit csinálunk mi is, amikor minden egyes tónus beállítását más és más layer-en végezzük maszkolással.

Nem csak fotóival alkotott maradandót, de nyomataihoz kidolgozta a tónusok zóna-rendszerét, amit manapság is alkalmazunk a fényméréseink során.

Kialakított 11 zónát 0-X-ig. A negatívok szélesebb dinamika-tartománnyal rendelkeznek, ezért a 11 zóna. Mai alkalmazásban érdemes elhagyni a két szélső zónát. Az így megmaradt 9 zóna I-IX-ig lényegében megfelel a JPEG fájlok 8 bites ábrázolására, és a diapozitívokon elérhető dinamikatartomány megjelenítésének.

A mellékelt ábrán jól látható, hogy melyik zónába mely tónusok kapnak helyet.

Adams nem csak a tónusokra volt kihegyezve, de fontos volt számára a részletgazdag ábrázolás is. Természetesen ez az ábrázolási mód más fotósokat is magával ragadott, akiket magába gyűjtött az Edward Weston alapította F64 csoport. Természetesen Adams neve sem hiányozhatott a tagok névsorából. Az F64 elnevezés egyébként a legszűkebb blendére utal.

A részletekben és tónusokban gazdag képeinek köszönhetően számos elismerést kapott a pályája során. 1971-ben pedig a nevével fémjelzett díjat is alapítottak. Három kötetből álló fotótechnikai könyvsorozata (The Camera, The Negative, The Print) manapság is az egyik legfontosabb ilyen témájú kiadvány. A fényképezés mellett nem csak publikált, de oktatott is. 1984. április 22-én hunyt el 82 évesen.

Akit mélyebben is érdekel Ansel Adams zóna-rendszere, annak ajánlom figyelmébe Szilágyi Sándor Ansel Adams Zóna-rendszere című könyvet, amit online formában le is lehet tölteni a maimanohaz.blog.hu oldalról.

Szöveg: Roszberger Bandi

Forrás: OKJ jegyzeteim, https://maimanohaz.blog.hu/2012/02/20/foto_kalendarium_ansel_adams_1902_1984