Kommentelésből Canon EOS R5 próba lett
Az egész azzal indult, hogy megjelent egy cikkünk, amiben Dobrovszki Dani mesél a Canon EOS R5 teszteléséről és tapasztalatairól. Ha még nem olvastad ezt a cikket, akkor kattints ide. Ahogy megjelent a cikk nem sokkal rá érkezett egy nagyon őszinte és kedves komment. Íme:
Barbi rengeteg tanácsot kapott a kérdése alá, a legjobb válaszokat egy külön cikkben szedtem össze, amit ha még nem olvastál, ide kattintva elérheted. Mivel már nagyon sokszor hangoztattam, hogy a Záridő egy interaktív magazin, így én is beszálltam a beszélgetésbe. Számomra annyira megnyerő volt Barbi őszinte stílusa, hogy meghívtam egy közös fotózásra, ahol kipróbálhatja a Canon EOS R5-öt. Azt hiszem, hogy ez az egyik olyan dolog, amitől bátran állíthatom, hogy a magazin interaktív, ugyanis nem ez az első ilyen eset. Nagyon sok vendégszerzőnk jutott el úgy a Záridő oldalán való publikálásig, hogy kommentelt egy cikk alá, vagy mutatott pár fotót egy sorozatából. De hasonló módon volt lehetősége pár olvasónak anno eljutni egy rendezvényünkre, ahol 135mm-es objektíveket próbálhattak ki. Szóval mindenképpen van értelme nyüzsögni a Facebook oldalunkon, mert nem tudhatod, hogy mikor landol nálad egy komolyabb felszerelés, amit kipróbálhatsz.
Pontosan ez történt Barbara esetében is. Nem volt egyszerű időpontot találnunk, mert hol az időjárás nem volt megfelelő, hol meg kiütött az AstraZeneca napokra és tolnunk kellett a dátumot. Egy pénteki napon viszont sikerült találkoznunk Barbival. Óbudára beszéltük meg a fotózást. Lementünk a Duna partra és bár a fények nem voltak a legszebbek, de legalább nem esett az eső és a parton majdnem mindig akad valami fotózni való.
Miközben szedegettem elő a felszerelést megtudtam, hogy Barbi még nagyon kezdő a fotózás terén és ennek megfelelően egy kezdő Canon EOS 800D és egy kit alap zoom objektívje van. A kedvenc témája a természet fotózása, ami mellett kedveli a tájképeket és az állatokról készült fotókat. Ennek megfelelően az R5-re az RF100-500mm f4.5-7.1 L IS USM objektívet tettem fel. Amikor Barbi kezébe nyomtam, bizony meglepődött a tömegén. Egyrészt mert a saját felszereléséhez képest jóval nehezebb, másrészt mert arra számított, hogy egy ilyen gép egy 100-500mm-es zoommal lényegesen nehezebb lesz majd.
Ami mindjárt az elején megszokást igényelt Barbinak, az a stabilizátor volt. Ahogy belenézett a keresőbe, mivel folyamatos működésre volt beállítva a stabilizátor, így végig látható volt, ahogy működik és egy furcsa “úszó” érzése volt. Percek alatt megszokta a szeme.
Az első kattintások után Barbi számára egy újabb szokatlan dolog derült ki, ugyanis a 800D-hez képest hihetetlen finoman exponál az R5. Azt tudni kell, hogy Barbinak egy Sony bridge gépe volt, amit azért vásárolt, mert egy időben lehetősége volt sokat utazni és a bridge kényelmes megoldás volt ehhez. Nem csak mert kis helyet foglalt el a bőröndben, de a zoom objektív mindenhez elegendő volt és nem kellett külön fotós felszerelést cipelnie magával. Ez a gép sajnos megadta magát és ekkor vette 2018-ban a jelenlegi Canon EOS 800D-t egy alap zoommal. Így nem sok összehasonlítási alapja van Barbinak. Korábban még MILC váz sem volt a kezében és nem is volt igazán tisztában azzal, hogy mit is takar az a kifejezés, hogy MILC. Elmondtam neki, hogy a 800D egy tükrös gép az R5 viszont már egy MILC, amiben nincsen felcsapódó tükör és ez az egyik oka annak, ami miatt azt érzi, hogy egészen finoman, jelentősebb berázások nélkül exponál az R5.
Állványra tettük a felszerelést, hogy Barbinak egyszerűbb legyen és ne kelljen órákon át a több kilós cuccot cipelnie. Megmondom őszintén, hogy arra számítottam, hogy rengeteg kérdése lesz, hogy melyik gomb mire való és mit hogyan kell beállítani. Ez helyett szépen csendben körbejárta a felszerelést, kicsit átnézte a menüt, kapcsolgatta a gombokat az objektíven és közben elkészített egy halom fotót úgy, hogy én ebből semmit nem vettem észre. Persze én is fotóztam ezalatt, csak éppen Barbit miközben ismerkedik az R5-el. Megtudtam tőle, hogy a menü nagyon intuitív és könnyen használható, a kapcsolók nagyon tetszettek neki az objektív tubusán mert egy pillanat alatt ki lehetett kapcsolni az AF-et. Barbi ugyanis az MF híve.
Teljes őszinteséggel azt is elmesélte, hogy az ő fotós technikai tudásán nem üres foltok vannak, hanem az egész egy nagy üres folt. Az esetek többségében teljes automatikán használja a gépét, leszámítva a fókuszt. Nem tud még bánni a manuális beállításokkal, de ezen szeretne változtatni és tanulni. Nagyon kíváncsi voltam, hogy a végén mit fog mondani az EOS R5-re egy olyan ember aki szerelmes a fotózásba, de szinte semmi technikai tudása nincs még. Természetesen nem is vártam, hogy kellő szakmaisággal megfogalmazva mondja el a gondolatait. Viszont amit mondott azon meglepődtem kicsit.
Az egész találkozónak ugyanis az volt a lényege, hogy a végére járjunk Barbi kommentként megfogalmazott kérdésének. Lehet-e versenyezni egy olyan fotóssal, akinek egy R5 lapul a táskájában? Mit tehet az a fotós, akinek nincs anyagi lehetősége egy ilyen felszerelést megvenni? Miután kiderült, hogy Barbi leginkább manuálisan állít élességet, így nagyban leegyszerűsödött a dolog. Mármint anyagilag. Egy váz még önmagában nem elég, de beruházás oldaláról nézve nem mindegy, hogy egy vázat kell megvenni a hozzá tartozó AF-es objektívekkel, vagy egy vázat kell megvenni, amihez a fotósnak nem jelent gondot manuális objektíveket használni. Egy kicsit olyan lett a beszélgetésünk, mint ha én lennék az ördög ügyvédje. A MILC-ek egyik nagy előnye, hogy könnyű adaptálni rájuk mindenféle vintage objektívet, amikből léteznek olyan darabok is, amik rajzolata a mai objektívekkel is simán felveszik a versenyt és árban töredékébe kerülnek. Nagy lelkesen magyaráztam Barbinak, hogy az egyik legolcsóbb MILC rendszer a m4/3 és ezen belül ott az Olympus vagy a Panasonic, ezekhez lehet olcsón adaptereket venni amikkel feltehetők különböző bajonettes vintage objektívek. Én például így használok m4/3-on egy Vivitar 75-205 f3.8 objektívet, ami m4/3-on egy ekv. 150-410mm-nek felel meg. Ha a vintage vonal nem bizalomgerjesztő, akkor is léteznek modernebb, natív bajonettel rendelkező manuális objektívek is, amikért nem kérnek nagy pénzeket. Barbi viszont Canon-t szeretne.
OK, semmi gond, van a Canon-nak egy EOS M50 APS-C szenzoros MILC gépe, amin kereső is van, nem is drága és amúgy meg pont most adták ki belőle a Mk.II verziót. Barbinak full frame kell. Meg is kérdeztem tőle, hogy miért és elég határozott és egyben elfogadható választ kaptam. Barbi úgy gondolkodik, hogy ha megvesz egy gépet, azt nem pár évre szeretné megvenni, ráadásul ha most beruház egy APS-C rendszerbe, akkor egy esetleges full frame-re váltáskor cserélheti le az objektíveket is. Ésszerű magyarázat ez tény. Akkor viszont ott van a Canon EOS RP ami MILC is, full frame is, ha mégis kihasználná a MILC adta AF rendszer adottságait és RF objektíveket vásárol, akkor azokat használni tudja majd akkor is ha feljebb vált mondjuk egy EOS R5-re. Kezdetekkor pedig adaptálhat rá akár EF obikat, amik még mindig egy költségkímélő megoldást jelenthetnének.
Barbi elmondta nekem, hogy annak ellenére, hogy nagyon nem tudná még kihasználni az R5-öt, ő bizony megvenné. Egyrészt mert ösztönözné akár a tanulásban, akár egy fotós vállalkozás felépítésében, hogy benne van a pénze egy munkaeszközben amit mielőbb ki kell pörgetnie. Kockázat nélkül nincs üzlet. Másrészt meg egy ilyen fényképezőgép élvonalbeli marad még évek után is. Annak ellenére, hogy főleg manuálisan állít élességet, most kipróbálta az R5 AF rendszerét és egyrészt szimpatikus volt a gyorsasága, másrészt nagyon tetszett neki a rengeteg AF pont, amivel a 800D nincs elkényeztetve. A stabilizált szenzor is nagyon pozitív, a csendes exponálás amitől nem remeg be a gép kifejezetten a kedvence volt. A DSLR-hez képest azt is pozitívan értékelte, hogy a keresőben előre látja, hogy milyen lesz a fotó, így nagyobb bátorsággal kezdené el próbálgatni a manuális beállításokat is. Azt csak hallkan jegyzem meg, hogy a fotózás során adtam Barbinak egy kis alapozó gyorstalpalót és valóban sokkal szemléletesebb volt úgy bemutatni az expozíciós paraméterek változtatásait, hogy már előre a keresőben látható volt, hogy melyik beállítással mit eredményezünk. Szóval meglepett a válasza, hogy teljesen kezdőként is beruházna egy EOS R5-be, mert általában a kezdőket inkább megrémíti a rengeteg beállítási lehetőség és eleinte az egyszerűbb vázakat szokták keresni. Nagyon tetszett Barbi céltudatossága.
Monitoron megnézve a képeket természetesen komoly eltérés van a 800D és a kit objektív meg az R5 és az RF100-500 között. Ez már az a része a dolognak, ami nem a fotóson múlik és megfelelő technika nélkül nem lehet áthidalni. A Barbival töltött közel két órás fotózás után értettem meg igazán, hogy miért volt olyan fontos számára a technika. Nem tudom, hogy melyik a könnyebb. A technikai részt megtanulni vagy a komponálást? Talán a technika a tanulhatóbb, a komponáláshoz azért kell a látás is. Nézve Barbi képeit én azt érzem, hogy ő egy belső ösztöntől vezérelve komponálja a fotóit és a technikai részt azt valóban a technikára bízza. Neki az a fontos, hogy kompozícióban azt lássa, amit szeretne, az expozíciós beállításokat meg a technika úgyis megoldja az esetek többségében. Ha meg nem, akkor utómunkában rá lehet segíteni. Így nézve valóban elhiszem, hogy nagyon nem mindegy, hogy milyen váz van a kezében. Mindjárt eszembe is jutott, hogy mennyi olyan fényképezőgép reklám van, aminek az a lényege, hogy egy egy funkciót azért fejlesztett ki a gyártó, hogy a fotós még inkább csak a fotózással tudjon törődni. Mostanáig igazán bele sem gondoltam, hogy ez mit takar, hiszen számomra az expozíció beállítása és a komponálás egyformán fontos dolog, mindkettő szerves részét képezi a fotózásnak.
Azonban a nyomunkban egy következő generáció, akik lehet másképpen gondolkodnak a fotózásról, ráadásul a technika fejlődése még meg is támogatja ezt a másfajta gondolkodást, ami semmi esetre sem jobb vagy rosszabb, csupán más. Bízom benne, hogy lesz még folytatás Barbival. Megpróbálok elkérni egy EOS RP-t egy kicsit hosszabb időre, mert kíváncsi lennék arra, hogy mit hoz ki Barbi egy kicsit egyszerűbb vázból.
Roszberger Bandi
Ha szeretnétek további fotókat látni Barbitól és nyomon követni a fotós pályáját, akkor kövessétek az Instagram oldalát.